Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 28 Indokok : Téves az elsőbiróságnak az a jogi álláspontja, hogy mivel az alperes a 2000 K zálogkölcsönt nem igazgatósági tagi minőségben, hanem mint a felperesi intézetnek közönséges adósa szerezte meg, az alperes mint volt igazgatósági tag a KT. 189. $-ának alapján kárositó eljárásáért felelősségre nem vonható. Az általános jogelveknél fogva az igazgatóság felelősséggel tartozik azon kárért, melyet hivatásában szándékosan vagy a köteles gondosság elmulasztása által a társaságnak okoz. A KT. 189. §-a pedig akként rendelkezik, hogy az igazgatóság tagjai, ha megbízásuk határain tulmennek, ha a törvény vagy az alapszabályok ellen cselekesznek, a károsultnak, tehát magának a társaságnak is, minden ebből eredő kárért egyetemlegesen felelnek. Az alperesnek, mint a 2000 K zálogkölcsön felvételekor a felperes részvénytársaság igazgatósági tagjának ebbeli minősége az ő magánszemélyétől el nem választható, mert ha ténykedésével vagy mulasztásával a társaságnak kárt okozott, ezért felelős, tekintet nélkül arra, hogy a kárositó ügyletet a társaság nevében egy harmadik személylyel, vagy a maga részére a társasággal kötötte-e meg. A KT. 161. §-a szerint a részvénytársaságnak a saját részvényeit megszerezni vagy zálogba venni nem szabad, s az ez ellen vétő igazgatósági lagok a KT. 218. §-ának 5. pontja és az 1880: XXXVII. tcz. 11. §-a értelmében három hónapig terjedhető fogházzal büntetendők; a felperesi alapszabály 15. §. b) pontja ezzel egyezően az intézet saját részvényeire előlegek adhatását kizárja. Habár az alperesnek mint igazgatósági tagnak az a ténye, hogy az intézetnek saját részvényeit kötötte le zálogul, a KT. 161. §-ának, a 215. §.5. pontjának és az alapszabály 15. §. b) pontjának rendelkezésébe ütközik és büntetendő cselekmény ; az alperes kártérítési kötelezettsége ebből még sem következik, mert a létrejött zálogügylet nem érvénytelen és mert a felperes kára nem abból származott, hogy a saját részvényeit fogadta el kézizálogul, hanem abból, hogy olyan értékpapírokat kapott fedezetül, amelyek a felvett 2000 K kölcsönt csekély értéküknél fogva nem fedezték. Az alapszabály 30. §-a szerint az igazgatóság rendelkezik a társaság pénzeinek, értékpapírjainak és okmányainak, valamint a zálogos áruknak gondviselése felett, a 37. §. szerint pedig az igazgatók kötelesek a bank alapszabályait szigorúan megtartani, az intézet javát tehetségüktől telhetőleg előmozdítani, a bank ügyeinek kezelésében becsülettel, buzgalommal és figyelemmel eíjárni. Alperes sem tagadja, hogy az 1600 K névértékű nyolcz