Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

16 Hiteljogi Döntvénytár. Ellenben özv. D. M. né alperes kártérítési kötelezettségét 1907 február 24 tői szeptember 30-ig terjedő időszakra megállapítani, e részben az elsőbirói ítéletet megváltoztatni kellett, mert felperesnek a nevezett alperes örökhagyójával, néhai D. M.-val. a K. H. és társa czég tulajdonosával, utazóügynöki teendők ellá­tása iránt egy évi időtartamra kötött NB. alatti szerződése szol­gálali szerződés volt. A szolgálali szerződésekre a halál, különös kikötés hiányá­ban, csak annyiban van megszüntető hatással, amennyiben ál­tala a szerződési szolgáltatások teljesítése lehetetlenné válik. Ez pedig az az eset, ha a halál vagy a munkást vagy ha a munka­adót, de ezt oly szerződési viszonyokban éri, amelyekben a mun­kásnak a munkaadóval szemközt teljesítendő szolgáltatása ennek az utóbbinak személyéhez van kötve. A jelen perbeli szerződés azonban nem ilyen jellegű szol­gáltatásra irányult Felperesnek teljesítendő szolgáltatásai nem D. M. személyének, hanem vagyoni érdekkörének szóló teljesí­tések voliak, vagyis eme személy jogi uralma ama körletének, melv mint a hitelezőnek személyétől elválasztható érdektömeg, öröklés tárgya. Özv. D M.-né alperes úgyis mint örökös, úgyis mint örök­hagyó tartozásainak átvállalója, a jelen szerződést a lejárat előtt csali olyan alapon leit volna jogosítva megszüntetni, amilyen alapon az életbenmaradás esetén maga D. M. megszüntethette volna. Ámde ilyen különös bontási okot az alperes nem is állit; következőleg az a tén>e, hogy felperes szolgálati alkalmazását D) alatii levelével pusztán az üzlet továbbvezetésére vonatkozó szándéka elhatározailanságának czimül adása mellett megszün­tette, kártérítésre kötelező szerződésszegés volt; mely kötelezett­ségnek megalapításához felperes jogfentartási cselekményt nem tartozott végezni, mely kötelezettségre megszüntető hatása sem volt annak a ténynek, hogy felperes a felesége üzletében már különben régebbtől (1905-től) fogva folytatott üzletvezetői tevé­kenységben megélhetési alapot talált. A kir. Ouria: A másoduiróság ítéletének a felperest kere­seti követelésének 448 K tőke és ennek kamata iránti részével elutasító rendelkezését, a vonatkozóan felhívott indokai alapján helybenhagyja; ugyanennek az Ítéletnek a per főtárgyára vonat­kozó egyéb rendelkezéseit azonban megváltoztatja, és ebben a tekintetben az elsőbiróság ítéletét az abban vonatkozóan felhozott indokok alapján hagyja helyben. = V. ö. az 5. sz. esettet és a hozzá irott jegyzetekkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom