Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. 109 KT. 157. §ának 5. pontja folytán a felperesi alapszabályok 7. §-a csupán azt állapította meg, hogy a részvénytőke hátralékos 70 százalékát a részvényesek az igazgatóság felhívására 15 nappal a felhívás vétele után a KT.-ben meghatározott következmények terhe alatt tartoznak befizetni, a KT. szerint pedig a bemutatóra szóló részvényeknél az aláírót a részvény névértékének 50 százalékon felüli részére nézve a felelősség nem terheli; minthogy alperes 30 százalékot már kifizetett és a hiányzó 20 százalék 600 K-át teszen ki; minthogy felperes azt, hogy alperest a befizetésre 1908 márcz. 5-ikét megelőzőleg szabályszerűen felhívta volna, nem bizonyította: az elsőbiróság ítéletét ezen indokokból helybenhagyni kellett. (1911 április 10.° 526/911. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helvbenhagyja. * * = V. ö. a 47. sz. esettel és jegyzeteivel. 49. Ha a hitelező a kezességi nyilatkozatot magától az adóstól kérte és kapta, e nyilatkozatnak, mint általa adott biztosítéknak a visszaadását tartozásának kifizetése után az adós követelheti. (Ouria 1912 február 21. 658/911. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: A keresethez 2. alatt másolatban csatolt okirat F. N. I.-nek felperesért az alperes czéggel szemben elvállalt kezességi nyilatkozatát tartalmazza, a nevezett kezes által aláirt és közvetlenül alperes czéghez intézett levélbe foglalva. Felperes azon a czimen, hogy az az üzleti összeköttetés, amelyből folyó követelések erejéig F. N. I. érte a kezességet vállalta, lebonyolittatott s ő alperesnek mivel sem tartozik, a 2. alatti eredetijét, illetve annak kiadását keresetében a maga részére követeli. Minthogy azonban a visszakövetelt okirat F. N. I. és alperes között létrejött kezességvállalási jogügyletet tartalmaz, a kezességvállalás pedig a kezes és a hitelező között létesít jogviszonyt, amelyben a főadósnak csak annyiban van szerepe, amennyiben az ő mulasztása vagy ténye által áll be vagy szűnik meg a kezes fizetési kötelezettsége, minthogy továbbá vagyonjogi értéket éppen ezen közvetlen jogviszonynál fogva a kezességi okirat csu-