Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár ben kifejtett indokait vonatkozó egyéb indokai alapján helyesen állapította meg az elsőbiróság, hogy felperes nem bizonyította, hogy a közadós még 1906. évben fizetéseit megszüntette s hogy ekként az 1906 szeptember 15. napja előtti időbe eső megtámadott jogcselekmények, mint amelyek a csődnyitást hat hónappal megelőzően keletkeztek, a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése értelmében meg nem támadhatók. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. ¥ * = A fizetések megszüntetésére nézve a gyakorlat összeállítását I. Dárday— Túry, IV/A. 178. és köv. lapjain, továbbá Hüeljogi Dtár I. 38., II. 152., IV. 32-, 38., 128., 130., 131., 132., 164. V. 13.. 49. sz. esetekkel és a hozzájuk irt jegyzetekkel. 43. A kereskedő ellen annak nem az árukészletére vagy üzleti berendezésére, hanem az üzletéhez nem tartozó butornemüekre vezetett végrehajtás magában véve még nem tekinthető olyan ténynek, amely a kereskedő fizetéseinek megszüntetését mindenkivel szemben külsőleg felismerhetővé teszi. Ha azonban a hitelezőnek a közadós czéggel szemben fennálló követelése zálogüzletben elzálogosított üzletbeli árukra nyert kölcsönpénzből fizettetett ki: kétségtelen, hogy a közadós czég a megtámadott fizetés teljesítése idejében a fizetésmegszüntetés állapotában volt. (Curia 1912 január 16. 494/1911. v. sz. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, közadósoknak azt a jogcselekményét, hogy alperesnek 1908. év augusztus hó 11-én 1350 koronát fizettek, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondja ki. Indokok : K. A. egyéni czég fizetéseit 1908. évi márczius hóban megszüntetvén, hitelezőivel 1908. évi május havában tartozása egyrészének feltételes elengedése mellett, kiegyezett. Az egyezségnek egyik feltélele az volt, hogy G. B., az üzletben alkalmazva volt szabász, a czégbe belép és az egyezségi hányadért