Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

sí; Hiteljogi Döntvénytár. (Curia 1912 jan. 19. 408/911. v. sz. a. IV. p. t.> A pozsonyi törvényszék: Alperest 290 K tőke s járulékainak megfizetésére kötelezi. Indokok: A kereset meg- és átvett három kocsi pirszén vételára, illeték- és szállítási dijak fejében követelt 1066 K megfizetésére irányul. Alperes a kereset elutasítását kérte, mert a szállított három kocsi közül a K) alatti fuvarlevéllel érkezett áru nem volt megrendelésszerü príma gázkoksz, hanem szemetes, nem is másodminőségü diókoksz, minek folytán azt a 4. 7. alatti levéllel kifogásolta és felperes rendelkezésére bocsátotta; majd mivel felperes az áruról nem rendelkezett és az romlásnak volt kitéve, azt a 6. •/. alatti szerint történt előzetes értesítés után hites személy közbenjöttével a KT. 347. §-ára támaszkodva, elárvereztette s a 90 K vételárat a felperes javára irta. Felperes tagadta, hogy alperes a kocsi szenet kellő időben bocsátotta volna rendelkezésére, hogy a szén az alperes által vitatott minőségű lett volna, hanem prima szén volt; tagadta, hogy alperes jogosítva lett volna a kokszot a KT. 347. §-a alapján elárvereztetni, tagadta, hogy a pirszén a megromlás veszélyének volt kitéve és kifogásolta, hogy az eladásról későn értesíttetett Felperes azon ellenvetése, hogy a rendelkezésre bocsátás nem történt kellő időben, nem bir alappal, mert a per adataiból megállapithatólag a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás a KT. 346. §-a értelmében kellő időben megtörténtnek tekintendő. Ebből folyik, hogy felperes, miután nem élt azon jogával, hogy az alperes által vitatott hiányokat szakértői szemlével megállapította volna, bizonyítani tartozott, hogy a kocsi szén az E) alatti ajánlatnak megfelelő prima minőségű gázkoksz volt. Felperes azonban ezt a bíróság álláspontja szerint nem bizonyította. Ebből folyólag most már az a kérdés volt eldöntendő, hogy jogosítva volt-e alperes az árut a KT. 347. §-a értelmében eladatni? Felperes azt vitatta, hogy a pirszén nem romlandó áru, azonban a bíróság a tanuk és szakértők vallomásából ugy találta, hogy alperes az eladásra jogosult volt s illetve az a felperes eladó rovására eszközöltnek elfogadandó; mert a vevő az árut a KT. 347. §-a alapján akkor is eladhatja, ha az áru az elértéktelenedés veszélyének van kitéve, már pedig a szakértők szerint ez a veszély tényleg fenforgott. De ettől eltekintve, alperes az eladás által csak nagyobb károsodástól óvta meg felperest, mert az árunak a per végleges eldöntéséig csúszdán hagyása által az áru nemcsak végképpen elértéktelenedett volna, hanem azzal igen