Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)
68 Hiteljogi Döntvénytár. szabások alapján lörténik. Perdöntő kérdés tehát, vájjon a cskir. osztrák államvasutak által a «Y7erordnungsblatt für Eisenbahnenund Schiffahrb) czimü hivatalos közlöny 1906. évi január hó 18-iki számában közzétett hirdetmény, melylyel az állomási illeték (Stationsgebühr) elnevezésű külön mellékilleték életbeléptettetett, érvényesen fennálló és kellően kihirdetett díjszabásnak tekintendő-e ? A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1905. évi 1649/111. sz. a. kibocsátolt, F) alatt csatolt és az osztrák cs. kir. vasúti miniszter hasonló tartalmú 3. alatti rendeletével egyező rendelete szabályozza a vasúti személy- és árudijszabások közhírré tételét. E rendelet 2. §-a értelmében az újonnan életbeléptetendő díjszabások, valamint a díjszabások módosításai a fennálló szabályok értelmében kihirdetendők, a 3. és 4. §-ok pedig a dijszabásmódositások fogalmát és előállásának módját irják elő. Első sorban tehát az volt a jogvita a felek között, vájjon a D) alatti hirdttménynyel életbeléptetett állomási illeték uj díjszabásnak tekintendő-e, mint azt alperes vitatja, vagy pedig felperes álláspontja szerint dijszabásmódositásnak? E vita jelentősége ugyanis abban áll, hogy a felhívott rendelet az uj díjszabások kihirdetését kevesebb alakszerűséghez és korlátozáshoz kötvén, arra az esetre, ha a D) alatti hirdetmény uj díjszabásnak volna tekintendő, alaki érvényessége vitán felül állana. A D) alatti hirdetmény azonban tartalma szerint nem tekinthető uj díjszabásnak, hanem dijszabásmódositásnak ; mert a felhívott rendelet 3. §-ának 1. pontja a fennálló díjszabásoknak és díjtételeknek nemcsak megváltoztatását, hanem kiegészítését is a dijszabásmódositás fogalma alá sorozza ; már pedig kétségtelen, hogy a cs. kir. osztrák államvasutak akkor, midőn az állomási illetéknek nevezett külön mellékilletéket az áruk elintézésénél (Abfertigung) felmerülő, az általános kezelési és az egyéb dijszabásszerü mellékilletékekkel nem fedezett teljesítményekért beszedendőleg életbeléptették, kiegészítették a helyi díjszabásnak az általános kezelési és egyéb mellékilletékekre vonatkozó halározmányait, mert ezek mellett és fenlariásukkal még külön mellékilletéket léptettek életbe. Kitűnik ez abból is, hogy a hirdetmény áruhatározmánya azt tartalmazza, hogy a hirdetmény rendelkezései kiegészítését képezik a cs. kir. osztrák államvasutak helyi díjszabásának, melybe formailag is be fognak vonatni; miből kétségtelen, hogy a szóban forgó mellékilleték létesítését maga a vasút dijszabásmódosilásként kezelte, és a dijszabásmódositásokra a szabályrendelet 7. és 8. §-aiban megállapított hirdetményi alakot alkalmazta. Felperes szerint az állomási illeték hirdetmény utján azért nem volt életbeléptethető, mert ennek a díjszabási módosításnak.