Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) VI. kötet (Budapest, 1913)

Hiteljogi Döntvénytár. tanrendőri bejárási jegyzőkönyv szerint pedig a pálya üzemének felügyeletével teljes felelősség mellett a felperes bízatott meg. Annak a kérdésnek vizsgálata, hogy az a nő, akinek szállítását felperes megtagadta, az alperes munkása, illetőleg alkalmazottja volt-e, azért fölösleges, mert nem vitás, hogy alperes e nő gyermekének szállítását is követelte, aki pedig szintén nem vitásan alperesnek sem munkása, sem alkalmazottja nem volt; mert továbbá a kereskedelmi minisztérium által megküldött iratok szerint alperesi czég a szóbanforgó személyek szállításából folyóan is az engedélyezési szabályok be nem tartása miatt 1000 K pénzbirsággal sújtatott, ami az e személyek szállítására vonatkozó alperesi követelőzés jogosulatlanságát kétségtelenné teszi. Következik az előadottakból, hogy felperesnek nemcsak jogában, de kötelességében is állott W. F. idevonatkozó követelésének teljesítését megtagadni. P. 0 , P. B., F. H. és B. L. tanuk vallomásaiból ugyan megállapítható, hogy felperes a kérdéses alkalommal W. F. kívánságának teljesítését oly ingerült és illetlen modorral tagadta meg, amely a jelenvoltakban megbotránkozást keltett, az ilyen modor pedig azzal a köteles tisztelettel, melylyel az alkalmazott főnöke iránt viseltetni tartozik, össze nem egyeztethető. Minthogy azonban az A) alatti szerződés szerint felperes viselkedése a szerződés felbontására csak akkor szolgálhat alapul, ha az a szolgálat szempontjából hátrányos, káros vagy veszélyes, a szóbanforgó esetben pedig felperes viselkedése a szolgálat szempontjából hátrányosnak, károsnak vagy veszélyesnek azért nem minősíthető, mert azzal az alkalommal W. F. a felperessel szemben jogtalan téren állolt és felperesnek bár megnyilatkozási módja miatt megrovást érdemlő magaviselete lényegében éppen a szolgálati szabályoknak, tehát a szolgálat érdekeinek megvédését czélozta. Alperes azzal a tényével, hogy a szolgálati szerződést a kikötött határidő eltelte előtt felbontottnak jelentette ki, a szerződést megszegte. Altalános érvényű jogszabály, hogy a szerződésszegő a szerződés szegése által okozott kárt megtéríteni tartozik. Az A) alatti szövegében ugyan a 4000 korona végkielégítés az esetre követelhetőnek van jelezve, ha alperes a felperessel kötött szerződés lejárta, 1915 november hava előtt a bérletet másra átruházná, vagy e bérlet bármi más okból megszűnnék, tekintetbe véve azonban, hogy ugyancsak az A) alatti szerint alperes a szerződést felperesnek fel nem mondhatja, nyilvánvaló, miszerint a felek akarata oda terjedt, hogy a 4000 korona végkielégítés felperesnek minden oly esetben járjon, midőn a szerződés az ő akaratán és az ő hibáján kivül szűnik meg. (1910 június 23-án. 5519. sz. a.)