Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)
10 Hiteljogi Döntvénytár. csak a robbanó és tűzveszélyes árukat tartalmazó vasúti kocsik besorozására vonatkozik, már pedig a butorkocsi éghető, de nem a meggyulásnak rendkívüli mértékben kitett, azaz tűzveszélyes áru. De vétkes gondatlanság fennforgását kellett megállapítani a vasúti közegek részéről azért, mert amikor a tüz kiütését észrevették, nyomban nem tették meg a szükséges és lehető intézkedéseket a tüz tovább terjedésének megakadályozására. Gz. S. mozgóőr vallotta, hogy ő a 32. számú őrháznál észrevette, hogy a butorkocsiból füst tör ki, s a vonatot megállíttatta. A vonat megállása után a vasúti közegek konstatálták, hogy a butorkocsi ég, de mit sem tettek a tüz eloltására, hanem tovább vitték a vonatot az égő butorkocsival a legközelebbi állomásra s csak ott kezdtek az oltáshoz, az állomás pedig 2 km-re van az őrháztól. Cs. S. szerint azért nem kísérelték meg a tüzet az őrháznál elfojtani, mert a vonaton «nem igen lehet a tüzet oltani», Gy. S. azt vallotta, hogy a butorkocsihoz <tnem igen lehetett vizzel hozzáférni.)) K. I. vallotta, hogy látták, hogy az őrháznál nem tudnak elbánni az égő butorkocsival. A rendes gondossággal jár a vasúti közegeknek az a kötelezettsége, hogy amikor egy kocsi égését észreveszik, az égés elfojtását tőlük telhetően megkíséreljék s annyit a mennyit a körülményekhez képest megtehetnek, az égés elfojtása végett meg is tegyenek. Az őrhá/.nál lehetséges lett volna baltával, fejszével vagy egyéb eszközzel a kocsi ajtajának kinyitását megkísérelni s azután, sőt az ajtó kinyitása előtt is vizet önteni oda, ahol a tüz látszott. Nem tarthatták a vasúti közegek kizártnak, hogy az ajtó kinyitása, a locsolás és esetleg egyes égő tárgyaknak a kocsiból való kidobása utján a tüzet elfojthatják, vagy a tüz tovább terjedését csökkenthetik, s igy a veszélyt kisebb mértékre szoríthatják addig is, míg a vasúttal az állomásra beérhetnek, ahol tökéletesebb módok és készülékek állnak az oltás végett rendelkezésükre. Minthogy pedig a vasúti közegek meg sem kísérelték az oltást az őrháznál, s igy részükről vétkes gondatlanság forog fenn, ennélfogva noha a butorkocsi meggyulladásából eredő kár az üzl. szab. 77. §-a 1. pontjának szabálya alá tartozik, és ezért a vasút nem felelős, mindazonáltal a vasút az oltásnak kellő időben történt elmulasztásából eredő kárért az üzl. szab. 88. §-a értelmében felelős s e tekintetben az üzl. szab. 77. §-ának 1. pontja szerinti mentességre a 77. §. 3. pontja értelmében sikerrel nem hivatkozhatik; ennélfogva alperes kártérítési kötelezettségét meg kellett állapítani. (1910 máj 11. 308/910.)
