Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

28 Hiteljogi Döntoénytár. jog nem illeti meg, mely okból a tömeggondnok által ebben a minőségében benyújtott felfolyamodást hivatalból visszautasítani kellett. De nincs felfolyamodási joga a b—i banknak és D. I.-nek sem, mert egymagában az a körülmény, hogy ők a panaszlott czégnek állítólag hitelezői, még nem ad nekik felfolyamodási jogot, mert ez a jog csakis a esődnyitási tárgyalásokon résztvett érdekelteket illeti meg. A b—i banknak felfolyamodási jogát az sem állapítja meg, hogy azt az 1600 K csődeljárási költséget, melynek befizetésére F. P. csődöt kérő volt felhiva, birói letétbe helyezte. Mert ennek sincs semmi jogi jelentősége szemben azzal, hogy az arra egyedül jogosított és kötelezett panaszos kijelentette, hogy az 1600 K-t birói letétbe helyezni nem hajlandó, s minélfogva a másodbiróság által erre az esetre kimondott jogkövetkezmény fog beállani. * * = A csőd elrendelése kérdésében hozott határozat ellen a kirendelt csődtömeggondnokot a csődtörvény 100. §-ában meghatározott hatáskörénél fogva felebbviteli jog meg nem illeti. Dtár IV. f. L 240. lap. uj. f. XXXVIII. 57. Hiteljogi Dtár I. 26. — Ha a csőd a közadós saját kérelmére rendeltelett el, egyes hitelezők a csődnyitást elrendelő végzés ellen felfolyamodási joggal nem birnak. Dtár uj f. III. 212. 17. Ha a panaszos kérelmére az elsőbiróság a csődöt megnyitotta, utóbb azonban másodbirói feloldás folytán a csődnyitási kéretem elutasittatott: a tömeggondnoknak és helyettesének dijait és kiadásait {a panaszos tartozik viselni. A panaszlott csak az esetben volna ezen költségek fizetésére kötelezhető, ha az eljárásra az ő hibája adott volna okot, vagy ha a kiadások az ő vagyonára fordított hasznos beruházások volnának. (Curia 1910 október 4. 646/910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét részben helybenhagyja, részben megváltoztatja, stb. indokok: Az e—i bank elsőrendű panaszlónak a csőd megnyitása iránti kérelmével szemben a panaszlott azzal védekezett, hogy a panaszló követelése nincs kellően igazolva s hogy a panaszlott vagyona felülhaladja az ő tartozásainak összegét. Az elsőbiróság e védekezést alaptalannak találta s a csődöt meg-