Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 13 Minthogy a szerződés kimondja, hogy más répamagot, mint amit alperes ad, elvetni nem szabad, felperes kénytelen volt azon szándékától, hogy a szerződés teljesítését követelje s a szerződést maga is teljesítse, elállani, alperestől a szerződés hátralevő tartamára kártérítést követelni. E szerint tehát leiperes mint eladó s alperes mint vevő közt, a KT. 336. s következő §-aiban szabályozott vételügylet jött létre. Alperes szerint semmiféle jogügylet nem jött létre, mert felperes az A) alattival alperesnek csak vételi ajánlatot tett, amit alperes el nem fogadott. Felperest keresetével azon esetben is el kell utasítani, ha közte és alperes közt a szerződés valósággal létrejött; mert felperes a szerződéstől 1907. és következő évekre nézve elállott, mintha az meg sem köttetett volna. Hogy felperes a szerződéstől elállott, kitűnik kereseti előadásából,* midőn azt mondja: ((kénytelen voltam azon szándékomtól, hogy a szerződés teljesítését követeljem s a szerződést kártérítés követelése mellett magam is teljesítsem, elállanb; de kitűnik a 2—5. 7. a. levelekből is. Ugyanis felperes 1907 márcz. 6-iki 4. V. a. levéllel felkérte alperest, hogy a répavetéshez szükséges magot bocsássa rendelkezésére ; alperes 5. 7. a. levelében ezt a kérelmet visszautasította ; felperes 2. 7. a. levelében tudatja alperessel, hogy mivel lehetetlenné teszi azt, hogy a szerződéses kötelezettségeit teljesíthesse, a szerződés megszegése miatt kártérítést igényel a szerződés egész tartamára, végül a 3. 7. a. levélben felperes értesiti alperest, hogy mert a szerződés teljesítését határozottan megtagadta, a répatermelésre szánt földjeit már mással kellelt bevetni s igy a répatermelésre szánt föld nem áll rendelkezésére. Kétségtelen tehát, hogy felperes a répatermelést 1907-ben abbanhagyta, az ügylettől elállott, teljesen közömbös lévén az, hogy az elállás minő okból történt. Mivel az eladót, ha az ügylettől elállott, a KT. 352. §-a szerint kártérítési igény meg nem illeti, a kir. tvszék ítéletét helybenhagyni kellett. (1909 decz. 7. 2250/909.) A kir. Ouria : Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával kimondja, hogy azon alapon, hogy a felperes a felek közt állítólag létrejött szerződéstől az 1907. és azt követő évekre elállott volna s hogy a felperes az 1907 márcz. 6-án kelt levelében foglalt kijelentése következtében a szerződés nemteljesitése miatt az alperes ellen többé kártérítési igénynyel fel nem léphet, a felperes keresete el nem utasítható s utasítja az elsőbiróságot stb., stb.