Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. A szerződési megállapodásnak a tolvajkulcscsal való kinyitásra vonatkozó része nyilván oly esetre czéloz, midőn az ajtó vagy tartálynak elzárva kell lennie, ahhoz, hogy a lopásra a biztosítás hatálya kiterjedőnek tekintethessék. A jelen esetben nyilt utczára szolgáló kirakatról lévén szó, a bizlosilás hatályának szempontjából elzárt kirakatot kell érteni, s csak az lehet a kérdés, hogy annak mily módon kell elzárva lennie. E tekintetben elsősorban a szerződés jön figyelembe. A kötvény erre nézve támpontot nem nyújt, mert abból, hogy a biztosítás hatálya kiterjed oly lopásra, mely ajtónak vagy tartálynak tolvajkulcscsal való kinyitása utján köveltetik el, az következik, hogy ilyen esetben az ajtó vagy tartálynak kulcscsal kell elzárva lenni, de hogy milyen kulcscsal, az meghatározva nincsen. Tekintettel arra is, hogy az okiratbeli kifejezésnek az azt kiállító alperes javára szolgáló szigorúbb értelmezés nem adható, azt keli felvenni, hogy a kirakatnak oly módon és oly kulcscsal kellett elzárva lenni (hogy a szerződési hatályt maga ulán vonja), amily módon és kulcscsal való elzárás az életben illetve az ékszerüzleti kereskedelmi forgalomban szokásos és gyakorlatban van. (KT. 267. §.) A szakértők szerint ékszeres boltok kirakatajtajának elzárási módjára nézve egyöntetű szokás vagy gyakorlat nincs; mert vannak akik csak tolókulcscsal, s akik még más kulcscsal is elzárják a kirakatot. Az nyert tehát megállapítást, hogy szokásos a csupán tolókulcscsal való elzárás is. Eszerint felperes azon cselekvénye, hogy a kirakat ajtaját nappal az üzleti forgalom idején, amikor a lopás történt, csak tolókulcscsal zárta el, sem a szerződési megállapodásba, sem a tényleges szokásba nem ütközvén, daczára annak, hogy a tolókulcscsal való elzárás a szakértők szerint biztonságot egyáltalán nem nyújt, vétkes gondatlanságot nem foglal magában, s igy alperes kártérítési kötelezettségét meg nem szünteti. Emellett azután közömbös az, hogy a kirakatajtón alkalmazott Wertheim-zár nem használtatolt és hasznavehetetlen volt, mert ilyent használni felperes nem tartozott és közömbös, hogy a szerződéskötés idején alkalmazva volt kirakat ajtaja, a tolókulcscsal való elzárásnál több biztonságot njujtó közönséges kulcscsal záródott, mert nincs adat arra, hogy alperes erre való tekintettel vállalta el a biztosítást. Az alperes kifogását tehát figyelembe venni nem lehetett, stb. (1909 ápr. 19. 6142/909 sz" a.) A budapesti kir. tábla: Az eisőbiróság ítéletét helybenhagyja