Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

6 Hiteljogi Döntvénytár. utján kívánták káruk megállapítását, helyesen jártak el és azért semmi jogfosztásnak magukat ki nem tették. * * = V. ö. Hiteljogi Dlár I. 86., 124., 210., II. 43. sz. esetekkel és az utóbbihoz irt jegyzetekkel; továbbá Dtár 111. f. XVIII. 292.1., IV. f. 2«9. I. — Ha a kárbecslő a kárbecslést az igazgatóság jóváhagyásának feltétele mellett eszközli, ez esetben, még ha az általános feltételek a szakbecsüt elő is irják, a fél a szakbecsü el nem fogadása következtében nem esik el attól a jogától, hogy a felmerült kárt egyébként állapíttassa meg. Curia 1545/1905. Keresk. Jog. IV. 91. 3. Nem tekinthető a közlési kötelesség megsértésének, ha a biztosított a kérdések egy részét áthúzza és azokra feleletet nem ad. (Curia 1910 okt. 19. 443/910. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Alperest kötelezi stb. Indokok: Alperes a közlési kötelesség megsértésének okául azt hozta fel, hogy a biztosított a kérdőív azon rovataira, melyekben elhalt férfi- és nőtestvérei számára, korára és halálukat okozott betegségére kellett nyilatkoznia, a rovatok áthúzásával nemleges feleleteket adott, holott a biztosítottnak három fi- és három nőtestvére tüdővészben hall el, miről a biztosított tudomással bírván, a kérdőív 12. kérdésére adott tagadólagos válasz is tudva valótlan. Döntő kérdést képez tehát az, hogy ez a körülmény a jelen esetben a biztosítás elvállalására befolyással lehet-e? Annak a megítélésénél, hogy vájjon az elhallgatott körülmény a biztosítás elvállalására fontos-e, nem az a lényeges, hogy a biztosító a kérdéses körülménynek minő súlyt tulajdonit, hanem az, hogy az elhallgatott körülménynek a forgalmi élet általános felfogása szerint a biztosítás elvállalására vagy annak feltételeire befolyással bírható jelentősége van-e? (Objektív fontosság). E tekintetben a kir. törvényszék magáévá tette a szakértőknek egyhangú azt a véleményét, hogy a biztosított egészségi állapotának s annak a kérdésnek megítélésénél, hogy minő életkort érhet el, tekintetbe véve a biztosítottnak az ajánlat tételekor való korát s a 2. sz. a. orvosi vizsgálat tárgyilagos adatait, objektíve nem lehet lényeges befolyást tulajdonítani azon körül-