Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

2 Hiteljogi Döntvénytár. Szóval a fenti összeg ellenében összesen 199,904 K át fogadunk el.» Alperes a felperes meghatalmazottjainak ezt a nagyobb egyezségi ajánlatát elfogadta s az összeget birói letétbe helyezte s felperes ezt az összeget fel is vette. A felperes azonban azt állítja, hogy alperes az ő meghatalmazottait megtévesztette és őket arra kényszeritette, hogy az egyezségi kárösszeget fogadják el. Az a fél, akit a másik csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés által bírt reá a szerződés megkötésére, megtámadhatja szerződési nyilatkozatát. És megtámadhatja a meghatalmazó iíy körülmények fenforgása mellett a meghatalmazottjától kötött szerződést is, mert a meghatalmazottak az ügylet kötésénél a meghatalmazó helyett járnak el és a szerződési akarat kijelentése dolgában az ő megtévesztésük vagy kényszerítésük ugyanolyan beszámítás alá esik, mint a meghatalmazó megtévesztése, vagy kényszerítése. Azonban a felperes nem adott elő olyan tényeket, melyekből a csalárd megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés megállapítható volna. A kereset szerint az alperes a felperes meghatalmazottjait az avulási százalékkal tévesztette meg, amennyiben a felszámított s a felperes szerint túlmagas avulási százalékot szokásos átlagos értékcsökkenésnek mondta ; a megtévesztés azzal történt volna, hogy alperes kárbecslői avulás czimén fiktív összegeket vontak le. oly százalékokat képező összegeket, amely százalékok soha mint avulási százalék elő nem fordulhatnak. Tekintettel azonban arra, hogy felperes meghatalmazottai ügyvédek voltak, az alperes embereinek esetleges valótlan előadása az avulási százalék tekintetében még csalárdságnak nem minősíthető. De a 3. "/. alatti kárbecsün foglalt megjegyzés értelmében a felperes meghatalmazottai tisztában is voltak azzal, hogy az alperes tlúmagas avulási százalékot vett fel, amivel ki van zárva az, hogy a felperes meghatalmazottai az avulási százalék tekintetében megtévesztve lettek. A kényszerítés tekintetében felperes azt adja elő, hogy meghatalmazottai azért fogadták el a kárbecsüt, hogy hamar jussanak pénzhez, hogy az alperes azon alternatíva elé állította a meghatalmazottakat, hogy vagy elfogadják a kárösszeget, vagy pereljenek. Mindebben azonban nincs jogellenes fenyegetés. De alperes nem is kényszerithette a meghatalmazottakat a kárösszeg elfogadására azért, mert éppen az alperes volt az, aki a meghatalma-