Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

XXII Tartalom mulató. Lap Közlési kötelesség. 474—475. g. 3. iNem tekinthető a közlési kötelesség megsértésének. Iia a biztosított a kérdések egy részét áthúzza és azokra feleletet nem ad — 6 4.1. Nem tekinthető a közlési kötelesség megsértése bizonyítékának a biztosított ama beismerése, hogy luesben szenvedett, lia ő e nyilatkozat télelekor elmebeteg volt, és ha beismerését az őt megvizsgált orvosok véleménye nem támogatja... 8 96. A közlési kötelességet csak az sérti, aki betegsége komolyságának tudatában volt - — ._ - 188 Kár megállápitása. 1.1. Csalárd megtévesztést a saját vagy meghatalmazottja szerződési nyilatkozata érvénytelenségének okául a szerződési nyilaikozatot megtámadó fél csak ugy hozhat fel sikerrel, ha a vele vagy meghatalmazottjával szerződő másik fél nyilatkozatának vagy más tényének csalárdságát, vagjis a valóságnak meg nem felelő voltát fel nem ismerte vagy fel nem ismerhette. — II. A biztosító társaságnak az a njilatkozata, hogy ha a biztosított nem fogadja el a felajánlott tüzkárösszeget, akkor ő önként nem fizet, hanem lépjen a biztosított a per útjára: az egyezség megtámadására alkalmas jogellenes fenj égetésnek nem tekinthető.- . .. 1 2. Ha a kárbecslő a kárbecslést a biztosító társaság igazgatóságának jóváhagyásától feltételezetten eszközli s ekkép a biztosító társaság a kiküldött kárbecslője által felvett kárbecsüt magára nézve eleve is kötelezőnek el nem fogadja, ez esetben még ha az általános tüzkárbiztositó feltételek a szakbizottsági becsüt irják is elő s a kiküldött kárbecslő ezt a szakbizottsági becsüt a biztosítottnak felajánlotta is, a szakbecsü el nem fogadása következtében a biztosított fél nem esik el attól a jogától, hogy felmerült kárát egyébként állapíttathassa meg 4 44. A biztosító társaság kárbecslőjének becsüje kikötés esetén sem szolgálhat szakbizottsági becslés alapjául, ha a kárbecslő egyes biztosított és elégett tárgyakat a becslésből kihagy _ 79 189. A káresemény körülményei s a megsemmisült, vagy megsérüli tárgyak természetének és rendeltetésének a figyelembe vételével kell megállapítani azt a valóságos (használati) értéket, amelylyel a megsemmisült, vagy megsérült tárgyak a káreset időpontjában bírtak, ámde ez a körülmény nem szolgálhat jogszerű alapul arra, hogy ennek a valóságos (használati) értéknek a megállapításánál a megsemmisült vagy megsérült tárgyak természetében, illetve rendeltetésében olyan a jövőben bekövetkezendő változások is figyelembe vétessenek, amelyek ezt az értéket akár emelőleg, akár csökkenőleg befolyásolhatják. Nem jöhet léhát tekintetbe az érték megállapításánál az a körülmény, hogy a biztosított az elégett épületet a tüzeset utáni időben lebontani tartozott 346 Betörés elleni biztosítás. 5. Aki kirakat nappali elzárására közönséges kulcsra járó zár helyeit tolózárt használ és azt zárva tartja, álkulcsesai való lopás esetében pusztán azért, mert a tolózár kinyitására könnyebb álkulcsot találni, vétkes gondatlansággal nem terhelhető amialt, hogy a közönséges kulcsra járó zár helyett a kirakatra tolózáit alkalmazott 10