Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 77 ténykörülményeket kívánta bizonyítani a S. F.-t illető üzletrész mennyiségének, valamint annak is megállapithatása czéljából, hogy erre az üzletrészre nézve S. F. jogutódai már ki vannak elégítve. Abban az esetben, ha S. F.-nek jogutódai az üzletrészre ki vannak elégítve, alperesnek üzetési kötelezettsége megszűnik, nem szenved tehát kétséget, hogy az alperes által bizonyítani kivánt körülmények e per elbírálása szempontjából döntők. Az a tény, hogy a L. és S. czég felszámolása elrendeltetett, de még be nem fejeztetett, az alperes által ajánlott bizonyítás elrendelését nem akadályozza azért, — mert az a vitás kérdés, hogy mennyit tesz ki a S. F. üzletrésze, a K. T. 117. §-a értelmében a bíróság által döntendő el, — mert a felperesek beismerték azi, hogy a czég tulajdonát képezett Akadémiautczai ház már bíróilag elárvereztetett, — mert felperesek beismerték azt is, hogy sertésközvágóhid építéséből kifolyóan a czég követelése B. ellen indítandó per utján volna csak érvényesíthető, — már pedig annál az oknál fogva, hogy B. a czég követelését meghaladó ellenköveteléshez tart igényt, alperes nem kényszeríthető a czég követelésének behajtása czéljából esetleg eredménytelen per megindítására, vagy a felperesek, illetve a felszámolók által netán megindított, vagy megindítandó per bizonytalan eredményének bevárására, hanem az általa a S. F. jogutódaival szemben tartásdíj és lakbér iránt vállalt fizetési kötelezettségére is tekintettel jogosan követelheti azt, hogy a S. F.-t illető üzletrész a most említett s alperes által kétesnek tartott követelésre való tekintet nélkül állapíttassák meg ; és mert alperes bizonyítani kívánta azt is, hogy a jelzett kétes követelésen kivül a czégnek összes többi vagyona már értékesítve van s hogy eszerint a czégnek oly vagyona, mely felszámolás tárgyát képezhetné, jelenleg már nincsen. Téves a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, mintha a kir. Curiának az előző perben G. 373. sz. a. kelt ítélete is útjában állana az alperes által ajánlott bizonyítás elrendelésének, mert ama perben az a tényállás volt megállapítva, hogy alperes a S. F. jogutódainak az üzletrészt ki nem adta és csakis e tényállás mellett tekintettek az akkori per érdemére jogi jelentőséggel ne biroknak az alperes által a czég vagyoni viszonyaira vonatkozóan felhozott körülmények. A felebbezési bíróság Ítéleti tényállása a kir. Curiának fentebb kifejteti jogi álláspontjához képest az ügy érdemi eldöntésére nem alkalmas, ezért a S. E. 204. §-a alapján a felebbezési bíróság ítéletét feloldani és ugyanezt a bíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett.