Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)
Hiteljogi Döntvénytár. r.i 40. /. A KT. 17§-a nem nyújt alapot annak megállapítására, hogy a részvényest, illetve a szövetkezeti tagot a közgyűlési határozatok megtámadása tekintetében megillető kereseti jog elévülésére nézve nem csupán az alakiságok mellőzése által elkövetett sérelem esetében is a rendes magánjogi elévülésnél rövidebb lenne alkalmazandó, sőt az idézett §. második bekezdéséből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis azon kereseteknek a megindítását köti időhöz, melyek bizonyos alakszerűségek mellőzése miatt indíttattak. — II. Alapszabályszerü megállapítás hiányában a szövetkezeti tag kizárása annak az illető taggal való közlésétől nyilvánítja hatását. (Ouria 1910 decz. 15. 605/910. v. sz. a. IV. p. t.) A kolozsvári kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenagyjaIndokok: A KT. 174. §-a nem nyújt alapot annak megállapítására, hogy a részvényest, illetve a szövetkezeti tagot a közgyűlési határozatok megtámadása tekintetében megillető kereseti jog elévülésére nézve nem csupán az alakiságok mellőzése által elkövetett sérelem esetében js a rendes magánjogi elévülésnél rövidebb lenne alkalmazandó, sőt az idézett §. második bekezdésből nyilvánvaló, hogy a törvény csakis azon kereseteknek a megindítását köti időhöz, melyek bizonyos alakszerűségek mellőzése miatt indíttattak. Ennek előrebocsátása után az elsőbiróság Ítélete helybenhagyandó volt; mert az alperes szövetkezet a felperes szövetkezeti tagot 1908 szepl. 19-iki ülésében ujabban kizárta tagjai sorából. A kizárás kimondására rendszerint a közgyűlés van hivatva, ezt a jogát azonban alapszabálybeli megállapítással az igazgatóságra is ruházhatja. Az alapszabályok 10. §-a szerint a kizárást az igazgatótanács -eszközli s a kizárt tag a közgyűléshez nem felebbezhet. Hogy a törvényben (KT. 235. §.) megengedett kizárás melv időponttól nyilvánítja hatását a szövetkezettel szemben, az alapszabályok megállapíthatják"