Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

Hiteljogi Döntvénytár. 69 Nem változtat alperes felelősségén az alapszabály 8. §-ának az a rendelkezése, amely a részvény névértékének fedezésére teljesítendő valamely befizetés elmulasztása esetén a részvénytársaság igazgatóságát alapszabályszerü felhívás után az illető részvényjegy megsemmisítésére feljogosítja, ami a részvényes jogainak és további kötelezettségeinek megszüntetését vonja maga után, mert alperes maga sem állitja, hogy a közadós részvénytársaság igazgatósága vele szemben ezzel a jogával élt volna s az alperes részére kiadott részvényjegyeket megsemmisítette volna. Ezeknél fogva alperest a rendelkező rész értelmében marasztalni kellett. (1909 június 21. 31,997/909. sz. a.) \ budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert jelen esetben annak, hogy a névre szóló részvények kiadásáig bemutatóra szóló részjegyek adattak ki, még az esetben sem volna jogi jelentősége, ha elfogadtatnék az a védekezés, hogy azoknak átruházása által alperes, ki a névérték 50%-át befizette, a további felelősség alól mentesülhetett volna, mivel alperes a részjegyeket senkire át nem ruházta; továbbá, mert a részvényest a KT. 168., 169. §-a szerint az egész névérték befizetése iránt terhelő kötelezettség alól, ha a részvények bemutatóra szólnak s igy a KT. 173. §-a alkalmazást nem nyerhet és a mentesülésnek csupán akkor van helye, midőn a részvényes fizetési kötelezettsége akár az által, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi jogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedésből folyó megsemmisítése következtében megszűnik; ezúttal azonban a két eset egyike sem forog fenn s igy az ideiglenes részjegyeket tovább nem adó részvényeseket a teljes névérték befizetése alól annál kevésbbé lehet felmenteni, mivel ily felmentés miatt méltán panaszkodhatnának a részvénytársaság hitelezői, kik bízva az alapszabályoknak a részvények jellegére vonatkozó ama főrendelkezésében, hogy névre szólók, méltán feltételezhették, hogy az egész névérték és nem csupán annak felerésze fog befizettetni. (1910 április 26. 2694/909. v. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét felhívott indokaiból lielvbenhagvja. * * = A részvények névértékének «fiO %-án fölüli részére nézve a felelősség csupán a névre szóló részvények esetére van meghatározva, de a bemutatóra szóló részvényeknél nem. — Ha a részvénytársaság az alapszabálvokban a pólhefuetésre való felhívás sikertelensége esetére csak azt a jogot tartotta fenn, hogy a részvényaláirót az általa jegyzett részvények névértékének 50%-a erejéig feletőssé tegye, de nincs biztosítva az a jog, hogy a mindenkori részvényestől *z 50»/o-on fölüli pótbefizetést, esetleg per utján követelhesse; ugv a részvényalairó az 5ü°onál nagyobb befizetésre nem kötelezhető. Dlár IV. f. V. 157.