Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) V. kötet (Budapest, 1912)

66 Hiteljogi Döntvénytár. az elévülést szabályozó rendelkezései, hanem az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó el. Minthogy pedig a felperes keresetét a 32 évi elévülési időn belül tette folyamatba, felperes keresetével elévülés okából el nem utasítható. (1910. évi május 17. 3667/910. v. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. indokok: Az elsőrendű alperes bejegyzett kereskedő volt, de 1878-ban csődbe jutott. Minthogy azonban egymagában a csődnyitás a kereskedőnek ebbeli minőségét nem szünteti meg, azt kell elfogadni, hogy az A) alatti kötelezőjegyet elsőrendű alperes mint kereskedő állította ki. Ezen és a másodbiróság ítéletében felhozott indokokból a másodbiróság Ítélete helybenhagyandó volt * * = A KT. 294. §-ának tekintete alá esö kötelezöjegy elévülési idejének meghatározására a 298. §-oan a váltójog szabályai kifejezetten ki nem terjesztetvén, a kötelezőjegyben foglalt kötelezettség elévülése az általános magánjogi szabályok szerint bírálandó el. Dtár IV. f. I. 104. lap. — A KT. 298. §-ában emiitett váltójogi elévülésnek beállta egyébként is csak azt a következményt vonja maga után, hogy az illető kereskedelmi papir a forgathatósággal járó különös előnyöket elveszti. Dtár III. f. II. 5. lap. 37. /. A névre szóló részvényt nem teszi bemutatóra szólóvá az, hogy a teljes befizetésig előmutatom szóló részjegyek állíttatnak ki. — //. A részvényest a KT. 168., 169. §-ai szerint az egész névérték befizetése iránt terhelő kötelezettség alól, — ha a részvé nyek bemutatóra szólnak s igy a KT. 173. §-a alkalmazást nem nyerhet is, — a mentesülésnek csupán akkor van helye, midőn a részvényes fizetési kötelezettsége akár az által, hogy a részvényt másra átruházta, akár részvényesi fogának a fizetési mulasztás folytán alapszabályi intézkedésből folyó megsemmisítése következtében megszűnik. (Ouria 1911 jan. 19. 779/910. v. sz. a. IV. p. t.)