Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)
.1 1. A csődtöruény 29.§-a károsító szándék fennforgását követelvén, ez csak azon esetben foroghat fenn, ha a közadósnak az ezt czéizó jogcselekménye elkövetése idején fennálló tartozásai, illetve hitelezői voltak, akiket a kielégítésükre szolgáló vagyon elvonása által megkárosítani akart. A megtámadott jogcselekmény után keletkezett követelések e jogi oltalomban nem részesülnek. (Ouria 1909 november 25. 831/909. v. sz. a. IV. p. L) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest egész kereseti kérelmével elutasítja. Indokok : A csődtörvény 29. §-a megtámadhatónak mondja a közadósnak perbeli és perenkivüli azon jogcselekményeit, amelyek a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történtek, és amely szándékról a másik fél tudomással bírt. A törvény a károsító szándék fennforgását követelvén, ez csak azon esetben foroghat fenn, ha a közadósnak az ezt czéizó jogcselekménye elkövetése idején fennálló tartozásai, illetve hitelezői voltak, akiket a kielégítésükre szolgáló vagyon elvonása által megkárosítani akart. A törvénynek a hitelezőket ezen megkárosítás ellen megóvni czéizó rendelkezései azonban nem terjednek és nem terjedhetnek ki az olyan hitelezőkre is, akiknek követelései a közadósnak jelzett jogfosztó cselekménye idején fenn sem állottak, akik tehát a követelésük keletkezése idején a közadóst már meií nem illetett vagyonra mint kielégítésükre szolgáló alapra nem is számíthattak. Téves tehát a másodbiróság által ítéletében elfogadott az a jogi álláspont, hogy a közadós jogcselekményeinek megtámadhatása szempontjából elegendő, ha közadósnak a jogcselekmény után keletkezett tartozásai állanak fenn, téves azért, mivel ezek a követelések a csődtörvény 29. §-ára megállapított jogoltalomban a fent kifejtettek szerint nem részesülnek. Hiteljogi Döntvénytár. IV. 1