Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

40 Hiteljogi Döntvénytár. telmében a másik fél szerződésszegése folytán a társaság felbontását követelhetné, ahelyett a kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében a társaság fennmaradása mellett a szerződésszegő félnek az üzletvezetésre adott jogosultságtól való megtosztását kívánhatja. Alperesnek az a kérelme, hogy a szerződésszegő felpereseknek az üzletvezetés iránti szerződési joga olyképp korlátoltassék, hogy az üzletvezetést mindegyikük csak alperessel együtt gyakorolhassa, kevesebbre irányul, mintha alperes az üzletvezetés jogának felperesektől való teljes megvonását kívánta volna és igy a kereskedelmi törvény 79. §-a esetének fennforgása mellett alperesnek ez a kérelme is jogos. Minthogy pedig az elsőbiróság ítéletében részletezett felperesi szerződésszegéseket a kir. tábla is olyanoknak találta, amelyek a kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében azt is indokolttá tették volna, hogy alperes a felpereseknek az üzletvezetésből való kizárását kívánhassa, és minthogy az adott esetnek az elsőbiróság ítéletében részletezett körülményei a kir. tábla nézete szerint is olyanok, hogy a szerződésileg felperesek részére biztosított üzletvezetési jognak az alperes által kivánt korlátozása indokoltnak mutatkozik, ennélfogva a kir. tábla is jogosnak találta azt a kérelmet, hogy felperesek üzletvezetési joga a viszonkeresti kérelem értelmében korlátoztassék. E kérelmet indokoltnak találta a kir. tábla az elsőbiróság ítéletének indokaiban felhozott okokon felül még azért is, stb. A kir. tábla is jogosultnak találta alperes ama kérelmét, hogy az A) alatti szerződésben meghatározott üzletvezetési módozat megváltoztatásával az üzletvezetésben alperesnek az általa kivánt részvétel biztosiltassék. Ebből pedig következik, hogy az üzletvezetés jogára vonatkozó módosítással együtt a szerződésileg kikötött képviseleti, illetve czégjegyzési jogosultság is ennek megfelelően módosítandó, mert az üzletvezetés jogát harmadik személyekkel szemben a képviselet és a czégjegyzés joga juttatja kifejezésre és igy a kereskedelmi törvény 79 §-ában foglalt szabályból a czégjegyzésre és képviseletre való jogosultság megvonásának és korlátolásának lehetősége is következik. Nem alapos felpereseknek az a felebbezési panasza, hogy az A) alatti szerződés egyes pontjai egymással szoros összefüggésben lévén, emialt az üzletvezetésre és a czégjegyzésre vonatkozó szerződési pontok külön birói megváltoztatása az egész szerződés hatálytalanítása nélkül helyt nem foglalhat, mert a kereskedelmi törvény 79. §-a éppen azon a feltevésen alapul, hogy a szerződéshez hü fél a szerződésnek az üzletvezetésre és