Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

38 Hiteljogi Döntvénytár. szerződés 7. pontja ellenére még 1905. évi február hóban sem készítették el az 1904. évi mérleget és sohasem közölték alperessel az üzleti leltárt. Alperes tudta és beleegyezése nélkül 38,000 K vételárért a közös czég részére telket vásárollak és utóbb azt saját feleségeiknek 5255 K 60 f. veszteséggel eladták. Az A) alatti szerződés záradékában foglalt lemondás ellenére 1899. évi június hó 1 tői 1900. évi május hó l-ig a társaság pénztárából egyenként havi 600 K javadalmazást vettek ki. Az általuk készített mérlegekbe és leltárakba az alperes betétét képező szabadalmak értékét fel nem vették és igy a társaság vagyoni állapotáról valótlan képet tüntettek fel, továbbá aí 1897. és 1898. évek kivételével nem irták alperes javára a nyereségből őt megillető hányadot, végül a franczia szabadalom vételára fejében nemcsak az A) alatti szerződésben felvettnek elismert 110,000 frankot irták terhére, hanem 140,000 frankot. Mindezeket a ténykedéseket a bíróság a kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében jogszerű okul tekintette arra, hogy a felpereseknek adott üzletvezetési megbízást tőlük visszavontnak nyilvánítsa. A megbízást azonban csak a jövőre vonatkozólag lehetett hatályosan visszavontnak kimondani és igy annak időpontjául az Ítélet jogerőre emelkedésének napját kellelt megállapítani, mert a mulira vonatkozólag ily visszavonás vagy semmisség kimondása hatálytalan volna. Miért is alperest azzal a viszonkereseti kérelmével, hogy az üzlet vezetésére adott megbízás az A) alatti szerződés megkötéséig, vagy legalább 1902. évi márczius közepéig visszamenő joghatálylyal mondassék ki semmisnek, illetőleg visszavontnak : el kellett utasítani. Az üzletvezetésnek felperesektől való visszavonása folytán az üzletvezetés joga és kötelezettsége a törvény erejénél fogva (kereskedelmi törvény 80. §.) valamennyi társtagra száll át. Ily jogi helyzet mellett a társasági ügyek vitelére a tagok egyenlően jogositvák és^kötelezvék, egyedül azzal a korlátozással, hogy az oly cselekmény, mely ellen valamelyik társasági tag tiltakozik, abbanhagyandó. Az üzletvezetésnek ez a módja azonban nem biztosítaná alperesnek befolyását az üzlet vezetésére, mert annak a veszélynek volna kitéve, hogy tudta nélkül történnek az üzletvezetésben intézkedések, melyek ellen ő nem is tiltakozhatnék, másrészt a megegyezés lehetősége is inkább biztosítva látszik, ha alperes, kit mint feltalálót az üzlet mikénti vitelébe való beleszólás természetszerűleg megillet, az üzletvezetéshez tartozó minden cselekményre nemcsak jogosítva, hanem kötelezve is lesz és igy kénytelen is lesz minden tevékenységét teljesen a czég érdekeinek szentelni, ami egyúttal felpereseknek is az érdeke.