Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 29 mében egyéb hitelezőivel szemben kivételes tekintet alá esik, a zálogbaadó személyes ós vagyoni viszonyait kutatni nem is tartozik, hanem csupán a hivatkozott törvény 4., 5. §-ai intézkedéseinek a követésére van kötelezve s végül, minthogy a megtámadott ügyletből folyóan a csődhitelezőkre háramlóit ama kárért, mely a zálogtárgyaknak a zálogkölcsön összegén felül való tényleges értéke elvesztésével járt, avagy felmerülhetett, az alperes felelősséggel amúgy sem tartoznék: mindezeknél fogva az elsőbiróság Ítélete a megtámadási kereset elutasítását illetően a felhozott indokokból, a zálogtárgyaknak a csődtömeg tulajdonába leendő visszaadása s illetően a 25,200 K összeg megfizetésére irányult kereset elutasítására vonatkozóan pedig azért volt helybenhagyandó, meri az ily tulajdoni kérdés eldöntése a megtámadott ügylet hatálytalanítása iránt indított keresetnek nem lehet tárgya, minthogy az ügylet hatálytalanítása esetén a visszaszerzett vagyon felett a tömeggondnok Ítéleti intézkedés nélkül is rendelkezik, az iránt tehát külön kereseti kérelem előterjesztésére szükség amúgy sincs. (3441/1907.) A. kir. Curia: A másodbiróság ítéletét indokai alapján helybenhagyja oly értelemben, hogy az elsőbiróság ítéletének az a része is helybenhagyottnak tekintendő, amely szerint alperes a csődtömeg ellen 2024 K tőke és 28537 K tőke után 1906. évi október 30-tól számított 5% kamat igényével külön perre utasíttatott. = A kölcsönügylet létrejöttével egyidejűleg nyert zálogjog a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja alapján meg nem támadható. Curia 49S3/1901, 2332/1902, €63/1899. Magyar Dtár II. 606., 607. Curia 724 1904, Keresk. Jo? III. 94. — Ellenkező Curia 2618/1906. Keresk. Jog. III. 512. — A birói árverésen történt vétel a csődt. III. fejezete szerint meg n«m támadható. Hitcljogi Dtár I. 17. 12. A csődtöruény 3. és 8. §-ainak rendelkezései nem érintik a közadósnak perbenállási képességét az ő személyes perbeidézésével indított azon perekben, amelyeknek tárgyát nem képezik a csődtömeghez tartozó javak vagy jogok. Önként értetődvén, hogy az ily perekben hozott marasztaló határozat a csődhitelezőkkel szemben a csődtömeghez tartozó vagyon tekintetében joghatályossá nem válik. Ezen jogelv-