Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytái 6 Az 58654/1907 sz. a. kibocsátott vasúti szolgálati rendtartás 56. i<-a csupán azt fejezi ki, hogy a felek a jövőre nézve a kényszerítő hatálylyal szabályozott jogviszonynak tetszésük szerint való rendezésétől eltiltvák, de nem jelenti egyúttal azt is, hogy a rendelet életbelépte előtt keletkezett s azzal netalán ellenkező megállapodások érvényüket elveszítik. A vasút és alkalmazottja között az uj szolgálati rendtartás kibocsátása előtt létrejött szerződésben foglalt és az alkalmazás felmondhatóságára vonatkozó megállapodás nem olyan, melyet az uj rendelet a közrend vagy közerkölcs tekinteteibe ütközőnek kívánna minősíteni s mint ilyent tiltani. (Budapesti kir. tábla 1908 nov. 14. G. 567/4. sz. a.) A budapesti "kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyt ad s a felebbezési bíróság Ítéletét akkép változtatja meg, hogy felperest keresetének 125 K tőkét s ez után 1907 november 1-től járó 5%-os kamatot felülhaladó részével elutasítja. Indokok: Az iratok tartalmából kitűnik, hogy az alperes utalással az A) a. csatolt levélben foglalt megállapodásra, felperesnek 1907 október 1-én, november 15-ére felmondott s magából a keresetből kitűnik, hogy felperes az 1907 november l-ig terjedő időre járó fizetését megkapta. A tényállásra vonatkozólag a kir. tábla ezeket előrebocsátván, jogi álláspontjának indokai a következők. A szolgálati szerződés megkötésénél a felek alapul vehetik azokat az általános szabályokat, melyek az illető szolgálatágra nézve törvényben, rendeletben vagy a gyakorlat által, esetleg valamely általánosan elfogadott ügyrendben megállapitvák. Az ily alapon létesült jogviszonyra, ha a szerződéskötésnél szem előtt tartott szabályok, akár uj törvény vagy rendelet kibocsátása, akár uj ügyrend elfogadása által változási szenvednek : az ekkép történt ujabb szabályozás hatálya rendszerint kiterjed; ami az érdekelt felekre nézve sérelmesnek nem tekinthető, mert ilyen esetben az ujabb szabályozásnak az életbelépése előtt létesült jogviszonyokra visszaható ereje annak természetes következményéül jelentkezik, hogy az ujabb szabályozás a felek által a