Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

xxxu Tarialommutató. Lap 11. Zálogházban elzálogosított árukra vonatkozó zálogügylet a csődben sikeresen meg nem támadható _ „ ._. .„. _ „ „ „„ „ .... 27 22. A. kezességvállalás — melynél a visszteher a főadósnak a kezessel szemben fennálló megtérítési kötelezettségében rejlik — visszteher nélküli ügyletnek nem tekinthető, és a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján rendszerint meg nem támadható. De mint visszteher nélküli ügylet megtámadható a kezességvállalás, ha a főadós a későbbi közadós által érette történt kezességvállalás idejében már fizetésképtelen volt, és igy a követelésnek ellene való sikeres érvényesítése ki volt zárva ... 53 23. A bérbeadó törvényes zálogjoggal biztosított követelésének a zálogjoggal terhelt ingókból kielégítését, tekintet nélkül arra, hogy az adósa lizetésképlelenné vált, vagy éppen már a csőd is elrendeltetett ellene, követelni s evégből a kielégítési joga érvényesítése végett szükséges törvényes lépéseket megtenni jogosult, minek folytán az általa a kielégítési jogának gyakorlása végett igénjbevett törvényes lépések azon alapon, hogy azok igénybevételekor az adós fizetésképtelen volt, s arról neki tndomása volt, meg nem támadhatók „ ., _ „„ _L 55 78. U. Jövendőben keletkezendő követeléseknek már előlegezett összegek biztosítására történt engedményezése a csődtörvény 27. §-a alapján sikeresen meg nem támadható „. .... .„ .... .... _ ..„ _ 148 79. A csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdésében foglalt hat havi határidőbe a csődnyitás napja be nem számitható „ .„. _ .... _.. 151 123. Kereskedelmi könyveken alapuló követelés lejártával a hitelező csak ahhoz nyer jogot, hogy követelésére nézve adósától kielégítést követelhessen, de nem ahhoz, hogy külön biztosítást igényelhessen, vagy szerezhessen; amiből következik, hogy az ekként szerzett zálogjog megtámadhatósága a csődtörvény 27. §-ának 3. pontja alá esik ... .... 222 124. A követelés keletkezésével egyidejűleg kelt okirat alapján nyert zálogjogi biztosítás is megtámadható, ha annak kieszközlésekor a hitelező tudott a fizetések megszüntetéséről.... .... „ .„. 223 145. Ha az eladónak, valamint a vevő közadósnak és nejének akarata arra irányult, hogy a tulajdonjog egyenlő felerészben a közadósra és nejére ruháztassák át és ha ez telekkönyvileg meg is történik; ez utóbbiak mindketten egyenlő arányban szereztek tulajdonjogot, tekintet nélkül arra, hogy a vételár melyikük pénzéből került. Ha tehát a közadós az ily módon — habár neje pénzéből — szerzett ingatlanrészét nejének ajándékozta: ez az ügylet a csődtörvény 28. §-ának 3. pontja értelmében megtámadható ™ _ .... .... 255 152. Ha az elsőbiróság a csődöt megnyitotta, de a csődnyitási kérelmet a felsőbíróságok jogerősen elutasították: a lömeggondnok a csődbirósági felhatalmazás folytán az elévülési idő végén indított megtámadási perrel alperesnek okozott megjelenési költségben saját személyében nem marasztalható. A tömeggondnok a megtámadási pert a tömeg képviseletében indítja, ez a képviselete pedig nem foglalja magában a csődöt kért hitelezők képviseletét és igy ezek, mint perben nem álló személyek az emiitett megtámadási per keretében, a perköltség fizetésére szintén nem kötelezhetők _ 269* 153. A kezesség-vállalás is visszteher nélkül történik akkor, ha a főadós a kezesség-vállalás idejében oly vagyoni viszonyok közt van, hogy a kezesség folytán érette teljesítendő fizetésekből a kezes javára keletkező követelésnek a főadós ellen való sikeres érvényesítése már a kezesség elvállalása idejében kizártnak tekintendő 271 155. A csődnyitás elolt bekövetkezett engedményezések folytán a vagyonbukott az átengedett követelések érvényesítéséhez való jogát elvesztette s azt csődtömege sem gyakorolhatja, az a kérdés pedig, hogy az