Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

XX Tartalommutató. Laj> 18i. Az életbiztosítási szerződés létrejöttnek tekintendő, ha a biztosító az ajánlatot annak vételétől számított 48 óra alatt vissza nem utasítja, vagy arra nézve módosítást nem kíván. Nem jogosítja fel a biztositót utóbb a szerződés megszüntetésére az, hogy a belső ügykezelés alatt értesült a biztosított haláláról, vagy hogy a kötvényt a díj beszedése végett a biztosított halála előtt az ügynöknek el nem küldte 321 20x Csak az ajánlattevő tudomására hozott elfogadási nyilatkozatnak van szerződést létesítő hatálya. Ha a biztosító a nem czégjegyzésszerüen kiállított nyilatkozatának elismerésére vonatkozó felhívásra nem válaszol és a kötvényt nem ezen nyilatkozatnak megfelelő ajánlathoz képest állítja ki, ezzel az ajánlatnak a kötvénybe fel nem vett részét visszautasította 360 471. §. 3. IV. Az, hogy a biztosított ékszerek olcsóbban vétettek, mint amennyire biztosíttattak, a rosszhiszemű túlbiztosítást meg nem állapítja 5 114. Kétszeres biztosítás esetén a szerződés érvénytelenítését a kárösszeg kifizetése nem gátolja, feltéve, hogy a biztosító a kárösszeg kifizetésekor a kétszeres biztosításról nem tudott „ „ _ „ .„ _ _ „ „ 205 472. §. 3. III. A biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy a kárigény elenyészik, ha a biztosított a kárt tudatosan túlozta, a kereskedelmi törvény 472. és 477. §-aival szemben érvénynyel nem bír _ .... „ „ 5 139.1. A KT. 472. és 490. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint érvényesen ki nem köthető, hogy a biztosítás oly változás bejelentésének elmulasztása miatt is megszűnik, amely változás a tűzveszélyt nem fokozza, s a koczkázat elvállalására befolyást nem gyakorol: minő pl., hogy a biztosított Amerikába költözött és épületeinek felügyeletét másra bízta. — II. A biztosított megbízottjának vagy e megbízott engedélyével a biztosított épületbe költözött egyéneknek gondatlansága nem esik a biztosított terhére „ _ „ _ _ 243 180. Érvénytelen a biztosítási feltételeknek az a kikötése, hogy a biztosítás hatályát veszti, ha felperes a szalmát tulajdonjogának fentartásával eladja, vagy a haszonbérelt birtokot, melyen a szalma állott, alhaszonbérbe adja 320 473. §. 13. Ha a biztosítási dij fizetésére nézve az az állandó gyakorlat fejlődött ki, hogy a főügynök az esedékes dijat a biztosítottnak nála levő nyill számláján mindig hitelezte, és azt csak hónapok eltelte után szólította fel fizetésre: ezáltal a biztosított, a biztosítási dijat joggal tekinthette hitelezettnek, és jogosan várhatta, hogy annak fizetésére felszólittassék. A szerződés tehát a keresk. törv. 485. §-ának 4. pontja alapján a díjfizetés elmulasztása okából hatályát nem vesztette _ „ „ 30 474. §. 104. A biztosított által oly kérdésre adott valótlan felelet, mely egyéni vélekedéstől függ — pl., hogy milyen az egészségi állapota ? — csak rosszhiszeműség és a biztosító megtévesztésére irányuló szándék esetén szolgálhat alapul a biztosítás megtámadására ; ellenben egyéb közlések tekintetében a rosszhiszeműség nem szükséges, és magában az, hogy a