Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)
Hiteljogi Döntvénytár. A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. * * - V. ö. Hiteljogi Dtár II. 39., III. 19., továbbá Dárday—Túry, Igazságügyi Törvénytár 1V/B. 712. és köv. lapjait. 57. A tisztességtelen versenyzésből támasztható igények töruényhozásilag szabályozva nincsenek, ennélfogva a per elbírálásánál csakis azt lehet szem előtt tartani, hogy a versenyző versenytársával szemben követett-e el a fennálló törvények által tiltott olyan cselekményt, amely annak kárt okozott. (Curia 1909 február 11. 4333/908. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. törvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes arra alapítja keresetét, hogy alperes vele szemben tisztességtelen versenyt folytat s a versenyzés keretében tudatosan az ő tönkretetelét czélzó károsító cselekményeket végez. Ennélfogva a felperes a befektetései hasznosításának meghiúsulása és értéküknek ez által beállott alászállitásáért 500,000 K, az üzletének megrontásáért pedig további 500,000 K-át vesz kártérítés gyanánt keresetbe. A tisztességtelen versenyzésből támasztható igények törvényhozásilag szabályozva nincsenek, ennélfogva a per elbírálásánál csakis azt lehetett szem előtt tartani, hogy az alperes a felperessel szemben követelt-e cl a fennálló törvények által tiltott olyan cselekményt, amely a felperesnek kárt okozott. A felperes ugyan azt állítja, hogy alperes már tíz éve folytatja vele szemben a meg nem engedett versenyzést. Erre nézve azonban a felperes a korábbi évekre csak annyit hoz fel, hogy alperes a szomszédos szénterületeket összevásárolta. Ez azonban nem tisztességtelen dolog, mert az alperesnek kétségbe nem vonható jogában áll a saját jövőjének biztosításáról és üzletének fejlesztéséről gondoskodni. Az 1901/903. évek egy részében pedig felek kartellben voltak egymással, s a felperes semmi adatot sem hozott fel arra. hogy az alperes akkor és 1904-ben, mikor a felperes bányájának megvételéről tárgyallak a felek, miféle kárt okozó cselekményeket végzeit. Ezek szerint tehát a felperes az alperes részéről tisztesség-