Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hit cl jogi Döntvénytár. 99 hogy a főnök nem fogja őt többé hasontó elbánásban részesíteni. (Ouria 1909 február II. 665/908. v. sz. a. IV. p. t.) A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperest az alperes, akinek szolgálatában volt, 1906 május 14-én jogos ok nélkül elbocsátotta. Mivel pedig a szolgálati szerződés szerint felmondásnak csak minden lakbérnegyed első napján van helye: az 1906 augusztus 1-én, mint az elbocsátást követő első lakbérnegyedtől számított negyed évi felmondási idő végéig, 1906 október 31-ig járó fizetését követeli alperestől. Alperes beismerte, hogy felperesnek 1906 május 14-én felmondott, de azzal védekezett, hogy neki az elbocsátásra törvényes oka volt. A tanuk azonban sem azt, hogy felperes az alperes üzletéről fizetésképtelenséget híresztelt volna, sem azt, hogy a magyar munkások üldözése által az alperes üzleti érdekeit veszélyeztette volna, sem azt, hogy alperest személyében súlyosan megsértette volna, nem bizonyították, az a tény pedig, hogy felperes hírlapi hirdetés utján konkurrens vállalat alapításához keresett társat, nem a hasonló iparral foglalkozást, hanem csupán a hasonló ipari vállalkozás jövőben való létrehozatalának tervét igazolja, s igy az azonnali elbocsátásra az 1884: XVII tcz. 94. §-a szerinti okot nem képez. Ezek szerint alperes a felmondás határidejének eltelte előtt törvényes ok nélkül bocsátván el felperest, az 1884: XVII. tcz. 97. §-a szerint a felmondási időre járó illetményeinek megfizetésére lenne köteles; ezen kötelezettségét azonban megszünteti az a körülmény, hogy felperes a felmondás után csakis ugy volt hajlandó szolgálatot teljesíteni, ha alperes arról biztosítja, hogy hasonló módon nem fog többé vele szemben eljárni. Minthogy pedig a szolgálat folytatásának a szolgálati szerződésben elő nem irt feltételtől való függővé tétele a szolgálatra feltétlenül kötelezett részéről a szolgálat megtagadásának tekintendő ; minthogy továbbá a szolgálatot jogos ok nélkül megtagadó alkalmazott a szolgálatban nem töltött időre fizetést sem igényelhet: felperest keresetével el kellett utasítani. (1907 decz. 11. 99,803/907. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, s alperest kötelezi, hogy felperesnek 2600 K tőkét s járulékait fizessen. 7*