Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

88 Hiteljogi Döntvénytár. Ezért felperest keresetével elutasítani kellelt. (1907. évi deczember 13. 424,719/907.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Helyesen mondotta ugyan ki az elsőbiróság azt, hogy téves alperesnek az a jogi álláspontja, mintha a vasút nem volna kötelezhető arra, hogy csalárdsága vagy vétkes gondatlansága esetében az ebből eredő olyan kárért is viseljen felelősséget, amely a fuvarozási ügylettel közvetlenül és rendszerint össze nem függ, illetve nem az áru elveszése, megsérülése, hiány vagy késedelem által merül fel, sőt a berni egyezmény 41. czikkének rendelkezése éppen az általános magánjogi elvekből folyó kártérítési felelősséget mondja ki akkor, midőn megállapítja, hogy a vasút a csalárdságával vagy vétkes gondatlanságával okozott mindennemű kárért teljes felelősséggel tartozik, tehát ilyen esetben bármiben álljon is az ekként okozott kár, nemcsak a tényleges kárt, hanem a vesztett hasznot is megtéríteni köteles. De ennek daczára is az elsőbiróság ítéletét a benne felhozott egyéb indokok alapján helyben kellett hagyni. (1908 június 9. 844/908. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság Ítéletét felhozott és felhívott indokaiból helybenhagyja. = Hogy a berni egyezmény 41. czikkében (Ü. Sz. 88. §.) szabályozott felelősség az elveszés, megsérülés és hiányért és a késedelemért való felelősségeit kivül az általános jogelvekre alapított felelőségi alap: I. Baumgarten Nándor: Nemzetközi vasúti árufuvarozási jog, és Reichard Zsigmond czlkkét a Jogi Lexikon I. 707. 1. — A vétkes gondatlanság egyenlő a culpa lata («faute grave» «Grobe Fahrlássigkeit») fogalmával. (Budapesti keresk. és váltótörvényszék 365/1896) Grill Dtár IV. 999. — Megállapiitatott a vétkes gondatlanság: midőn a feladó állomás a gyorsáruként feladott árudarabot nem látta el a feladási és rendeltetési állomás nevét feltüntető és a gyorsáru feliratú bárczával, hanem azt a más állomásra szóló podgyászdarabok közé telte, s ezáltal ennek ezen más állomáson való leadását és a szállítási haláridő tetemes túllépését előidézte. Ném menti a vasutat, hogy a korábban podgyászként eszközölt szállítás alkalmával az árura ragasztott bárcza azon rajta maradt. Dlár IV. f. III. 60. I ; midőn a vasút az átrakásnál két különböző falkába tartozó sertéseket összekevert és a homokot nem rakta át, mi a sertések marakodását, egymásra esését és megfulladását vonta maga után. (Budapesti tábla 2679/1900.) Grill Dlár IV. 993v midőn a sertéseket marhaszállitó kocsiba rakatta (Curia 35/1902. u. o.); midőn a kisérő iratok elkallódlak, ami mentesítő ok hiányában vétkes gondatlanság (v). 864/1900. budapesti keresk. és váltótörvényszék és Curia 3V902., u. o. 990. és 994. I.); ellenben ez nem tekintetett vétkes gondallanságnak budapesti tábla II. G. 11/902., u. o. 998. 1.; midőn a fulladás azért történt, mert a vasuli kocsi ajtaja zárva volt; budapesti kereskedelmi és váltólörvényszék D. 723/900., u. o. 994.; midőn a vasul közegei a czimzést hibásan olvasták, Curia 682/903., u. o. 995.; midőn a küldemény tévesen irányittatott, nagyváradi tábla G. 120/904., Grill Dtár XI. 597., midőn a tükörüvegeket tartalmazó ládát a vasút kitelte az eső behatásának, Curia 828/905. Grill Dlár XIII. 665.