Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hitetjogi Döntvénytár. 84 sek a jogosulatlan czéghasználattól pénzbírság mellett tiltassanak el, s az ítéletnek a «Sz. N.»-ban saját költségükön leendő közzétételére köteleztessenek, kereshetőségi jog hiányából elutasíthatónak nem találja, s ebből (ólyóan az elsőrendű felperes kereshetőségi jogát első- és harmadrendű alperesekkel szemben egész terjedelmében, a másodrendű felperesnek pedig a most jelzett kérelmek tekintetében megállapítja. Indokok: A kir. törvényszék B. Gy. harmadrendű alperessel szemben a keresetnek azon okból nem adott helyet, mert saját személyes tevékenységével miben sem járult hozzá a másodrendű felperes nevének az üzleti forgalomban való felhasználásához ; ez a körülmény azonban a keresel elutasítására alapos indokul el nem fogadható, mert a kereskedelmi törvény 88. §-a értelmében a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egész vagyonukkal egyetemlegesen felelősek. Minthogy pedig a társaság kötelezettségei alatt nemcsak a jogügyletekből, hanem a társaság, illetve valamelyik tagja állal elkövetett cselekményekből és magánjogi vétségekből, valamint valaminek abbanhagyásából álló kötelezettségek is értendők, s minthogy B. Gy. harmadrendű alperes a «B. Teslv.» czégü közkereseti társaságnak tagja, nevezett a másik czégtag B. E. másodrendű alperes s a czég bármely más képviselője által elkövetett czégbitorlás összes következményeiért a saját személyében is felelős. Ez okból a másodrendű felperes keresete folytán kimondott marasztalást a harmadrendű alperesre is ki kellett terjeszteni. Téves az elsőbiróságnak az a jogi felfogása, hogy a kereskedelmi törvény 24. §-ában szabályozott czégbitorlási keresettel csak bejegyzett kereskedő élhet; mert ezzel a kereseti joggal mindenki élhet, aki valamely czég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved, legyen akár bejegyzett, akár be nem jegyzett kereskedő, akár végül nem kereskedő. S amidőn az elsőbiróság S. M. másodrendű felperes kereseti jogát azon az alapon megállapította, hogy nevének egy idegen czégben való használatát senki sem köteles eltűrni, s a jogosulatlan használat eltiltását tulajdoni keresettel kérni jogosult, valójában a kereskedelmi törvény 24. §-ában szabályozott czégbitorlási keresetnek adott helyet. Ebből következik, hogy másodrendű felperes nemcsak a czéghasználat eltiltását, de a birsággal való eltiltást s a hírlapi közzétételt is jogosult keresettel kérni, mi okból a másodrendű felperes kereshetőségi jogát ezen irányokban is meg kellett állapítani. A kir. tábla «S. M. utóda» czég elsőrendű felperes kereshetőségi jogát is megállapította, mert szemben azzal a ténynyel, hogy elsőrendű felperes czége a czégjegyzékbe bejegyeztetett, és S. M.-né, mint a czég tulajdonosa, a bejegyzés napjától fogva Hiteljogi Dönwényiár. III. 6