Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

54 Hiteljogi Döntvénytár. tán megtámadott birói egyezség, végrehajtás, illetőleg végrehajtási zálogjogi bekebelezés a csődtörvény 29. §-a alapján a csődhitelezőkkel szemben nem hatálytalanítható ; mert pusztán abból a tényből, hogy a Központi Néplakarékpénztár részvénytársaság a 220,000 K-ás betétet alperesnek perlés daczára sem fizette ki, tekintetbe véve azt is, hogy az 1. •/. alatt mellékelt mérleg szerint a nevezett részvénytársaságnak az 1905-iki üzleti évben 7264 K 22 fillér nyeresége volt, még azt sem lehet megállapítani, hogy a Központi Néptakarékpénztár részvénytársaság 1905. évi deczember 18-án, midőn a közadós részvénytársaság a 3. •/. alatti kezességi nyilatkozatot kiállította, fizetéseit már megszüntette, felperes pedig nem hozott fel semmi bizonyítékot, melyből megállapítani lehetne, hogy a megtámadott jogcselekményekről alperes tudta, hogy azok a hitelezők megkárosítására irányuló szándékkal történlek. De nem hatálytalaníthatok az említett jogcselekmények a csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alapján sem ; mert a közadós részvénytársaság által a 3. "/. alatti okiratban vállalt kezességgel szemben a visszteher abban a vagyoni felelősségben rejlik, melylyel a Központi Néptakarékpénztár részvénytársaság, melyért a kezesség vállaltatolt, a helyette teljesített fizetésekért a közadós részvénytársaságnak, mint kezesnek tartozik, ez a kezességvállalás tehát a csődtnegtámadás szempontjából annyival inkább visszterhes ügyletet képez, mert az a körülmény, hogy a Központi Néptakarékpénztár részvénytársaság a kezesség elvállalásakor fizetéseit már megszüntette, bizonyítva nem lévén, az sem állapitható meg, hogy a kezesség folytán érette teljesítendő fizetésekből a közadós részvénytársaság javára keletkező követelésnek a Központi Néptakarékpénztár részvénytársaság ellen sikeres érvényesithetése már a kezesség elvállalása idejében kizártnak lett volna tekinthető. Ennélfogva stb. (1908 márczius hó 24-én, 3484/1907. sz.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét hagyja helyben. Indokok: Helyes ugyan a másodbiróság ítéletének az a kimondása, hogy a vállalt kezességgel szemben a visszleher rendszerint abban a vagyoni felelősségben rejlik, melylyel a főadós, a helyette teljesített fizetésekért a kezesnek tartozik, mégis a fennforgó esetben abból a lényből, hogy a Központi Néptakarékpénztár az alperes betétjét visszafizetni bepeiiés daczára sem tudta, hanem kezeseket keresett, meg lévén állapitható, hogy a nevezett takarékpénztár már akkor megszüntette a fizetéseit, ebből pedig nem lévén megállapítható az is, hogy a kezesség folytán érette teljesítendő fizetésekből a közadós részvénytársaság javára