Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

iO Hiteljogi Döntvénytár. foglalt kikötés a kereskedelmi törvény 472. §-nál fogva érvény­telen, mert ellenkezik a kereskedelmi törvény 482. §-ával, amely világosan kimondja, hogy részbeni kár esetében a szerződés a kár által nem érintett érték erejéig érvényben marad. A felperes tehát jogosan tiltakozott az alperes eljárása ellen és jogosan he­lyezkedett 4. V. a. levelében azon álláspontra, hogy felperes egyik szerződéstől sem állhat el jogszerűen. Alperes jogtalan fellépése folytán azonban a felperes kedvezőtlen helyzetbe jutott, mert egyrészt vagyonának tetemes részét, — a 1.00Í,338. sz. szerződés 694,500 K értékű tárgyakra vonatkozik, — biztosítatlanul nem hagy­hatta, sem a dijak tetemes felemelését elfogadni nem tartozott, másrészt pedig gazdasági érdekeinek sem felelhetett meg az, hogy részben egy gazdasághoz tartozó tárgyait különböző társaságok­nál biztosítsa, a feleknek egyező előadásából kitűnően pedig a biztosító társaságok karlelje folytán felperes azon tárgyakra nézve, melyekre alperes a biztosítást fentariani akarta, más társaságnál biztosítást nem kapott volna. Nincs súlya annak, hogy a felperes per útjára léphetett avégett, hogy az alperest a 1.001,388 sz. szerződés íentartására szorítsa, mert a felperes sem tehette ki magát azon veszélynek, hogy a társaság a per folyamán őt netán érő kár megtérítését megtagadja s így őt ujabb perre kényszerítse. A dolog ily állása mellett jelentette ki felperes, hogy amennyi­ben alperes a 1.001,388 sz. szerződés felbontásához ragaszkodik, ugy ő nem fogja ellenezni az összes biztosító szerződések fel­bontását. Az alperes ezekután is B) a. levelében az 1.001,388. sz. köt­vényt érvénytelennek nyilvánította ; 3. '/. a. levelében annak tör­léséről felperest értesítette, majd 5. '/. a. levelében az összes biz­tosítási szerződéseket felmondotta. Mindezek szerint tehát nem lehet kétséges, hogy a biztositá­sok megszüntetése szóba sem került volna ha alperes az 1.001,388 sz. szerződéstől jogellenesen el nem áll, hogy tehát az összes szerződések felbontására az alperes adott okot. Már pedig a biz­tosító, ha maga okozza a biztosítási szerződés megszűnését, a tartamengedmény megtérítését a kereskedelmi törvény 486. §-a szerint nem igényelheti már azért sem, mert az egyik fél szer­ződésszegése által a másik felet a szerződés betartásánál kedve­zőtlenebb helyzetbe nem hozhatja. Nem változtat a dolgon az sem, hogy a '886,181, 913,817, stb. sz. kötvényekben az a fel­tétel foglaltatik, hogy a biztosított fél, ha a szerződés a kikötött több évi tartam lejárala előtt bármi okból megszűnnék, az élve­zett tartamengedményt visszatéríteni köteles; mert ellekinhe attól, hogy a 1.001,388. sz. szerződés ulán az alperes tartamengedmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom