Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hitrljotji Döntvénytár. 3 peresek, mint a részvénytársaság igazgatóságának \olt. tagjai a kereskedelmi törvény 189. §-ában is kifejezett ennél a jogszabálynál fogva egyetemlegesen felelősek azért a kárért, amely ennek a gondosságnak elmulasztásával van okszerű kapcsolatban. Minthogy pedig ifiperesek az a kára, hogy jogelődük a k—i takarékpénztárnál elhelyezett betétjéből 40 százalékra nézve kielégítést nem kapott, abból származott, hogy a társaság esődbe jutott, ami viszont az igazgatóság tagjait a törvény és az alapszabályok értelmében terhelő gondosság elmulasztásának a következménye : nyilvánvaló, hogy alperesek mint az igazgatóság volt tagjai a felperesekkel szemben ezért a kárért egyetemlegesen felelősek, ezeknél fogva alperesek kártérítési kötelezettségét megállapítani stb. kellett. (1906 június 19. 1368/906. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért, mert alpereseket, mint a részévénytársaság igazgatósági tagjait a törvény és az alapszabályok értelmében a társasági ügyek vitele és az ellenőrzés tekintetében terhelő kötelességek teljesítésének vétkes elmulasztása a büntető bíróság által jogerősen megállapittatván: ezzel szemben alperesekel terhelte annak a bizonyítása, hogy a felpereseket ért az a károsodás amely által a felperesek jogelőde a társaság csődbejutása folytán betétjének 40 százalékát elvesztette, az alperesek részéről kellő gondosság kifejtése esetén sem lelt volna elhárítható, azt azonban alperesek nem bizonyították ; és mert a létrejött csődbeli kényszeregyezség 4—9. pontjai tartalmaznak ugyan olyan rendelkezéseket, melyeknek egybevetéséből megállapítható, hogy a csődhitelezők az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak vagyoni hozzájárulásával elért kényszeregyezségi hányad kifizetése esetére az igazgatóság és felügyelő bizottság tagjaival szemben további kártérítési igényt fenn nem tartottak; a kényszeregyezség keretébe nem tartozó ezek a rendelkezések azonban a felperesek jogelődével szemben, aki az 1899 november 6-iki tárgyalási jegyzőkönyv szerint a kényszeregyezségi ajánlat elfogadását kifejezetten ellenezte, kötelező erővel nem birnak. = Az igazgatóság tagjainak felelőssége alkalmazottak sikkasztása esetén megállapittatott, ha a társaság ennek következtében került csődbe és ha a sikkasztás kellő ellenőrzés hiányára vezethető vissza Dtár III. f. XXVII. 15. Az igazgatóság tagjai felelősek, ha a felemelt alaptőke jegyzésére a részvény aláírókat valótlan kijelentésekkel birták rá, és ezzel nekik kárt okoztak, Dtár III. f. 20. 77; a követelések behajthatatlanságáért, ha e részben mulasztás terheli őket Dlár III. f. XXVI. 48., a csőd kérésének elmulasztásával okozott kárért. Dtár IV. f. III. 226. Kényszeregyezség a károsultnak a kereskedelmi törvény 180. §-ára alapuló igényét meg nem szünteti. Dtár IV. f. III. 258., ahol a szövegben felhívott 661/1904. sz. ítélet is közölve van. 1*