Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

294 Hiteljogi Döntvénytár. sági tagsági állást vállalni. Ennélfogva ezen tényállás alapul vétele mellett közömbös az a kérdés, hogy a neki felajánlott állások versenyvállalatnál voltak-e betöltendők vagy nem? Nem döntő az sem, hogy felperes a szerződés megkötésekor más vállalatoknál is viselt állásokat és tényleges szolgálatának tartama alatt is vállalt ilyen állást, mert ezekről alperes társaság tudomással birt és sem a viselt állások elhagyását ki nem kötötte, sem pedig a V. gépgyárnál a szerződés megkötése után vállalt állás ellen nem tiltakozott és igy ezen állások viselésébe beleegyezett: de ebből nem következik, hogy felperes korlátlan számmal vállalhatott volna más vállalatoknál állásokat, mert mindegyiknek viseléséhez alperes beleegyezése volt szükséges. Ennélfogva alperes nem követett el szerződésszegést, midőn felperesnek a szerződés tartama alatt uj állások vállalását eltiltotta, miért is ezen tényállás mellett felperesnek nincs kártérítésre joga azon az alapon, hogy a neki felajánlott igazgatósági tagságok jövedelmétől elesett. Ha ellenben alperes nem tenné le a főesküt, bizonyítva volna, hogy a szerződési pontozatok tárgyalásakor T. elnök ki akarta kötni a szerződésben, hogy felperes nem vállalhatja el a neki esetleg felajánlandó igazgatósági tagsági állásokat, felperes ellenben ennek kikötésébe nem egyezett bele és kijelentette, hogy fentartja azt a jogát, hogy nem versenyvállalatoknál belátása szerint állásokat vállalhasson. Minthogy pedig T. elnök tudomásul vette felperes nyilatkozatát és ennek ellenére szerződtette felperest, nyilvánvalóan bele is egyezett felperesnek eme kikötésébe. E szóbeli megállapodás érvényességét nem támadhatja meg alperes a szerződés megkötésének helyén (Wienben) érvényes osztrák polgári törvénykönyv 887. § a alapján, mert e szakasznak az az intézkedése, hogy «ha valamely szerződésről okirat készittetett, oly állítólagos szóbeli egyezkedések, melyek az írásbelivel egyszerre tétettek volna, de az okirattal egybe nem hangzanak, vagy uj toldalékot foglalnak magukban, tekintetbe nem vétethetnek)), a magyar magánjog szabályaival egybehangzóan nem áll útjában annak, hogy a szerződésben nem foglalt, de annak tartalmával ellentétben nem álló feltétel a szerződés mellett bizonyittassék. Már pedig az a kikötés, hogy felperes nem konkurrens vállalatoknál vállalhat állásokat, a szerződés tartalmával nem ellenkezik, mert e tekintetben a szerződés semmi intézkedést nem tartalmaz ; ennélfogva a szerződésben nem szabályozott esetre nézve a szerződés megkötésekor történt szóbeli megállapodás érvényes, mert alperesnek ellenvégirata 49. lapján fog-