Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hiteljogi Döntvénytár. 279 Alperes ama tagadásával szemben, hogy a váltó adását csak az esetre kívánta, ha az előlegek havi törlesztése továbbra is 60 K marad, a tanuk közül B. E. a felperes előadását igazolta ugyan valónak, de a kir. tábla ugy találja, hogy alperesnek eme ténykedése nem volt jogtalan, tehát felperest nem is jogosította fel arra, hogy a szolgálati leendőinek ellátását megtagadja s a szerződési viszonyukat felbontottnak jelentse ki, mert kétségtelen, hogy 1895 novemberben az alperestél mindenféle czimeken és részletekben igénybevett fizetési előlegeinek hátraléka a más jogi minőségű pénztári hiányokat (650 K) és borvételárt (160 K) le is számítva 1494 K-ra ment. A fizetési előleg előre felvett fizetés. Éppen ezért az az alkalmazott, aki fizetési előleget vesz igénybe, elvileg egyáltalában nem is követelhet további fizetést mindaddig, míg az előre felvett fizetését le nem szolgálta. Nem követelhet még a végrehajtási törvény 61. §-ában megszabott mérték erejéig sem ; mert ez a §. pénzkövetelések behajtását szabályozza, holott a jelen esetben az alkalmazott részéről nem pénzbeli tartozásnak, hanem az előre megfizetett bérszolgálat lerovására vonatkozó tartozásnak a teljesítéséről van szó. Ebből következik, hogy azon esetben, ha a szolgálatadó a nyújtott előlegeknek kedvezményes módon való törlesztésébe eredetileg bele is egyezett, a merőben tetszőleges szivességnurjtásnak jellegével bíró ez az egyoldalú ténye őt az engedélyezett kedvezmény határozatainak megfelelő és eme megfelelőség tekintetében is az ő megítélésére bizolt megváltoztatásától csak az esetben zárja el, ha erről a jogáról még külön le is mondott. Felperes azonban maga sem állította, hogy 1904 márcziusban a havi 60 K-s törlesztésekre az engedelmet alperes ily joglemondás kapcsán adta volna meg; ugyanaz tehát a havi törlesztéseknek korábban átlag 60 K-val történt elfogadása által nem volt korlátolva abban, hogy 1905 novemberben felperestől, ki időközben ismét több 100 K-ra menő előlegeket szedett fel, azontulra 100 K-s havi részlettörlesztéseket és az előlegkövetelésének biztosítására ezenfelül még váltóadását is követelje. Minthogy pedig felperes a szolgálattételi kötelezettségének megtagadására alperesnek ezt a magatartását bozta fel okul, holott a szerződési viszony megszakításában ily tényállás és jogfelfogás mellett magát a felperest kell vétkességgel terhelni: ennek keresetét a kir. törvényszék helyesen itélle alaptalannak. (1907. évi július 30. 1560/907. sz. a.)" A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A kereskedelmi alkalmazott rendszerint fizetésből él. Ha tehát fizetésére előleget vesz fel főnökétől, ez annak bizonyítéka, hogy oly körülmény forog fenn, melynél fogva fizetésé-