Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

XXVI Tartalommulalo. egyezség után az árukat neki visszaadja ; és habár e csalás utján történt hitelszerzés miatt büntető ulon el is Ítéltetett: ez nem zárja ki azt, hogy az említeti árukra a tulajdonjogot megszerezhette, és erre alapított kereseti joga nem tagadható meg azon az alapon, hogy az igény a jó erkölcsökbe ütközik .... „ ._. ..„ _ ._. .._ .... „. _ 235 Tartozatlan fizetés 175. Az, aki mint alperes a másodbiróságnak őt marasztaló itélete alapján a felperessel egyezségre lép és ennek folytán fizet a felperesnek, a harmadbiróság azonban a felperest keresetével elutasította: ha az egyezség létrejötténél és az annak alapján teljesített fizetés alkalmával a másodbiróságnak jogi álláspontja által vélt tartozásának jogalapjára és joghatályára nézve tévedésbe ejtetett, és így erre nézve menthető tévedésben volt: a teljesített fizetést visszakövetelheti— _ _ ._. „ ._. 381 Vastit kártérítési felelőssége. 155. A biztosilónak a kereskedelmi törvény 483. §-án alapuló jogutódlása csak azon esetekben ismerhető el, amelyekben a többszörös biztosítás megengedve nincs, de nem terjed ki a közönséges elet- és baleset elleni biztosításokra, ahol a törvény a többszörös biztosítást megengedi. — Az 1874: XVIII, tcz. 2. §-ában felsorolt kárigények csak az elhalt hozzátartozóit és pedig személyes viszonyaik alapján csak saját személyükben illethetik, és igy a biztosító társaság, mely a balesetért kártérítést fizetett, ez alapon a vasút ellen annak törvényes felelőssége alapján fel nem léphet _ _ .... _ .... _ _ _ 353 156. A baleseti kártérítésben a tartásdíj nem a jelenlegi munkabér, hanem a baleset idejében élvezett bér alapul vételével állapítandó meg _ 355 157. Habár a pályaleslen idegeneknek járni tilos, és a töltésen helyenkint figyelmeztető táblák vannak alkalmazva, amelyek a pályán való járkálás tilalmára is figyelmeztetik a közönséget: ha a munkások a tilalom daczára a pályatesten éveken ál naponta százával járnak anélkül, hogy a vasút a tilalomnak érvényt szerezve, ezt bármikor is megakadályozta volna : ez már nem tekinthető a munkások hibájának, és a vasút a bekövetkezett balesetért felelős „ _ .... _.. .... _ .._ ._ .. 358 106. A különös veszélyekkel járó üzemet folytató vasút minden kárért felelős, mely ezen veszélyekből származik. Nem terjed ki ez a felelősség az erőhatalom és a károsult saját vétkessége állal okozott károkra. — A vasútnak kötelessége, hogy a pályatest átjáróinál az előirt elővigyázati és óvó rendszabályokat foganatosítsa; ezzel a kötelezettséggel szemben azonban az átjáró közönségnek a közönséges ember gondosságából folyó kötelessége, hogy a figyelmeztető, óvó és elővigyázat] rendszabályokra figyeljen és ügyeljen arra, hogy olyankor ne járjon át a síneken, mikor azon vonat közlekedik. Gondatlanság a károsult cselédje részéről, ha a szekeret az intő jellel ellátott átjárón áthajtja anélkül, hogy meggyőződnék arról, vájjon egyik irányból sem jön-e vonat; és gondatlanság a károsult részéről, ha a síneken áthajtandó ökreit és szekerét egy 15 éves fiúra bizza ... 228 107. Annak eldöntése, hogy a megállapított tények vagy mulasztások jogi szempontból gondatlanságnak minősülnek-e, jogkérdés. Azok, kik veszélyes üzemet folytatnak általában — tehát a vasút is — ugy az 1874. évi XVIII. tcz. 1. §-ában emiitett, valamint a dolgokban okozott károkért, melyek az üzem veszélyéből eredlek, felelősek, kivéve, ha a kár elkerül-