Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

'/'(írlaloiinnutaló. XVII kedelmi törvény 349. §-a szerinii határidői] tul is elállhat az ügylettől, de ilyen esetben is köteles a vevő akkor, ha a kijavítás meg nem történte miatt az ügylettől elállni akar, erről az eladót azonnal értesíteni 343 150. Az áru egy részének annak megvizsgálása előtt történt eladása, valamint az áru egy másik részének a rendelkezésre bocsátás után megkisérlett eladása nem tekinthető az áruval való olyan végérvényes rendelkezésnek, amelyből a vevőnek a rendelkezésre bocsátástól való elállását lehetne következtetni ._ ~ .... ~ - - 345 350. §. 91. Valamely cselekményből vagy mulasztásból jogszerűen származható vagyoni igénynek érvényesítése és ennek elévülése független az illető cselekmény vagy mulasztás büntethetőségétől és ennek a büiilethetőségnek elévülésétől. — A szavatosság feltételez valamely megkötött vagy megkötendő ügylelet, azonban szerződésileg az ügyleten kívül álló egyén részéről is elvállalható. — Ha az eladó szavatol azerl, hogy az eladott lóheremag arankamentes, hololt kiderült, hogy a bevetett lóheremag nem volt arankamagtól mentes és ez által az illető egész lóheretermést tönkre tette az aranka: akkor a kereskedelmi törvény 350. §-ának esete forog fenn, mert az eladó az árunak lényegére nézve olyan minőséget lulajdoniloll, minővel az nem birt, és ez állal a vevőt tévedésbe ejtette. (A Curia II. tanácsának ei\i jelentőségű halározata.) 193 149. Abból, hogy az eladó szavatosságot vállalt az iránt, hogy az egy év alatt felmerülő és tudomására hozott hibákat kijavilja, legfeljebb az következik, hogy az egy év alatt felmerült és az eladóval közölt hibák kijavításának lehetetlensége vagy elmulasztása esetében a vevő a kereskedelmi törvény 349. §-a szerinii határidőn tul is elállhat az ügylettől, de ilyen esetben is köleles a vevő akkor, ha a kijavítás meg nem történte miatt az ügylettől elállni akar, erről az eladót azonnal értesíteni 343 353. §, 12. Az a vesztett haszon, mely azáltal áll elő, hogy a vevő a megrendelt árukat a késedelmes szállítás folytán haszonnal tovább nem adhatta, a késedelemmel nem kapcsolatos, és a teljesítéssel egy ült nem követelhető ... „ .._ . „ _. 38 7á. Habár a kereskedelmi törvény 354. § a nem ir elő kötelező záros határidőt, mely alatt a szerződő felek közül az, ki a teljesítés helyett kártérítést követelni kivan, erről a másik felet értesíteni tartozik, a kereskedelmi forgalom biztonsága s az ügyletek lebonyolítása körül a kereskedelmi forgalomban mindenik féllől elvárható jóhiszemű magatartás megköveteli, hogy tulsokáig egyik fél se hagyja bizonytalanságban a másikat az iránt, hogy a törvény alapján őt illethető jogok közül melyiket választja, hanem a körülményekhez mérten a lehetőség szerint minden indokolatlan késedelem nélkül közölje ellenfelével elhatározásai, akinek, amennyiben a körülmények megengedik, mulasztását épen a kereskedelmi törvény 354. §-a alapján jogában áll esetleg jóvá tenni. Ha tehát a vevő hónapokig nem hívja fel sem teljesítésre, sem kártérítésre a késedelmes eladót : ez utóbbi joggal következtethet a vevőnek az ügylettől való elállására _ .... .... ._. _ „ 157 362. §. 105. Bár az eladó a vevőnek a borból mustrát küldött és az ajánlat annak alapján tétetett, mégis ez a mustra nem tekinthető a kereskedelmi Hiieljogi Döntvénytár. II. b