Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

20 Hiteljogi Döntvénytár. gyalás kezdetén csak oly kifogásokat hozhat fel, melyek a váltó megtekintésénél észlelt körülményekre vezethetők vissza, helytelen, mert a V. elj. 21. §-a értelmében az alperesnek jogában áll a jegyzőkönyvi tárgyalás első napján az eredeti váltó megtekintése után kifogásainak módosítását vagy pótlását a jegyzőkönyvbe iktatni, vagyis az id. §. a tárgyalás első napján a kifogásoknak bármily irányban való módosítását megengedi tekintet nélkül arra, hogy módosított vagy pótolt kifogását már az eredeti váltó megtekintése előtt is előadhatta volna stb. Alaposazonban mindkét alperesnek az óvásfelvétel elengedése tekintetében tett kifogása, mert felperes beismervén, hogy az óvás elengedésre vonatkozó nyialtkozatot ő vezette a váltóra, az alperes tagadásával szemben őt terhelte anuak a bizonyítása, hogy alperesnek az óvást tényleg elengedték, ezt azonban felperes meg sem kísérelte. Nem vehető e részben figyelembe az alapszabály 31. §-ával igazolt üzleti szokás sem, mert a tanuk kik a felperes tisztviselői igazolták, hogy alperesek a felperes szövetkezetnek nem tagjai, s igy azok az alapszabályok őket, mint hitelnyerőket külön kikötés nélkül nem kötelezik, azt pedig, hogy ezen üzleti szokásról alpereseknek egyébként tudomásuk lett volna, felperes nem is állította. (1905. évi január hó 31-én 265/905.) A kassai kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. indokok: A kir. törvényszék indokolásában foglalt az a kijelentés, hogy a kifogásokkal élő alperes a tárgyalás első napján kifogásait bármely irányban módosíthatja és kiegészítheti, téves ugyan, mert a V. elj. 21. §. értelmezése tekintetében kifejlődött törvénykezési gyakorlat szerint a sommás végzés ellen kifogásokkal élő váltóadós a tárgyalás első napján csakis az eredeti váltó megtekintéséből merített tények alapján terjeszthet elő ujabb kifogásokat, tehát kifogások módosításához s illetve kiegészítéséhez való joga nem korlátlan, hanem a jelzett irányban kortátolt. Mégis helyesen vette figyelembe az elsőbiróság az alpereseknek a tárgyalás első napján az óvás hiányára s illetve az óvás el nem engedésére fektetett kifogását, mert az a kérdés, hogy valamely nyilatkozat vagy kijelentés a kifogásoló váltóadós váltói aláírásának megtétele előtt avagy után került-e a váltóra, rendszerint csak az eredeti váltó megtekiutése alapján dönthető el, következően a kifogásoló alperes az óvás elengedését tárgyazó s az eredeti váltóra bélyegzővel reányomott nyilatkozatoknak hatálytalanságát a tárgyalás első napján az eredeti váltó megtekintése alapján kifogásként felhozhatták. Minthogy pedig felperes nem tagadta, hogy a kifogásolt elengedési nyilatkozatok utólagosan lettek a váltóra rávezetve, másrészt felperes