Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

1(1 Hiteljogi Döntvénytár. reskedelmi ügyletekkel foglalkozó kereskedőnek nem minősíthető. (Curia 1906 decz. 3. I. G. 383 906. sz. a. II. felülvizsg. t.) A kir. Ouria mint felülvizsgálati biróság: Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítéletét megváltoztatja, a felperest keresetével elutasítja. Indokok: A felebbezési biróság ítéletét az alperes támadta meg felülvizsgálati kérelemmel és alaposnak talált panasza az, hogy a felebbezési biróság az anyagi jogszabályt helytelenül alkalmazta, amikor U. .1. közadóst, aki építési vállalkozó volt, kereskedőnek minősítette s az alperes részéről ellene a csődnyitás előli foganatosított végrehajtást és a közadós részéről neki a csődnyitás előtt teljesített fizetést a csődtörvény 27. §-ának 2. p. alapján a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak nyilvánította és ennek következményeként a fizetett 500 K visszafizetésére azért köteleztette, mert a közadós fizetéseit akkor már megszüntette. A csődtörvény 27. §-ában és az ott felhívott 244. §-ban említett íizetésmegszüntetés a csődtörvény 27. §-ában meghatározott joghatálylyal csak akkor bír. ha a fizetések megszüntetése kereskedőnél vagy kereskedelmi társaságnál fordid elő. Kbben a perben tehát, amely a csődtörvény űl. §-ának 2. pontjára alapíttatott, az a döntő jogkérdés, hogy a közadós, aki ellen az alperes a csődnyitás előtt a végrehajtást foganatosította és kitől a fizetést kapta, kereskedőnek tekintendő-e vagy sem ? A felebbezési biróság elfogadva az elsőbiróság ítéleti tényállását, a közadós foglalkozására nézve csakis azt állapította meg, hogy a közadós építési vállalkozó volt. Habár az építési vállalkozó rendszerint ingó dolgokat vesz vagy egyébként megszerez, de ha ezeket az ingó dolgokat \állalt építkezéseihez használja fel, azok az ilyen felhasználással, jelesül másnak épülete létrehozása végett ebbe az épületbe való beépítéssel, nem mint természetben meglevő vagy át vagy feldolgozott ingók adatnak tovább, hanem a beépítés által maga az előállítani felvállalt épület közvetlenül létesíttetik. A közadosnak ilyen ténykedése a keieskedelmi törvény 258. §-ának 1. és i. pontja vagy 259. §-a I. pontja alá eshető ügyletek fogalma alá nem vonható, hanem ingatlan (épület, építmény) előállítása tekintetében keletkezett vállalkozási szerződésnek veendő és így ez a ténykedés a kereskedelmi törvény 258. §-a szerint kereskedelmi ügyletnek, az ilyen ügyletekkel foglalkozó egyén pedig a kereskedelmi törvén} 3. §-ának értelme szerint kereskedelmi ügyletekéi foglalkozó kereskedőnek nem minősíthető.