Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. magyarázható akként, hog) a társaság feloszlásának bírói kimondására jogos alapul szolgálhal eg) olyan helyzet előidézése is, melj tisztán és egyedül a szerződésszegő társtag valamely jogellenes cselekményére vagy mulasztására vezethető vissza, még pedig abban az esetben is. ha a szerződéshez hü másik tag a társaság feloszlását érdeke ellen levőnek tartja. A törvény fent idézeti rendelkezésének ugyanis nem az a czélja, hogy a társaság további fennállása kizárassék abban az esetben is, amelyben a szerződésszegő tag kívánja a társaság feloszlását olyan helyzet alapján, amelyet maga, esetleg éppen ebből az okból idézett elő, hanem az, hogy a szerződéshez hü tag ne kényszeríttessék egy oly olyan helyzetben a társaságban maradni, amelyet a másik társtag szerződésszegésével teremtett meg és amely a szerződéshez hü társtag érdekeit a társaságban veszélyeztetheti. A törvény fentidézett rendelkezésének helyes értelme szerint tehát a társaság feloszlása valamelyik tag kérelmére csak a másik tag eljárása folytán előidézett helyzet alapján és akkor is csak ugy foghat helyet, ha a feloszlás a többi tagok jogosult érdekeibe nem ütközik, vagyis ha a többi tagok a társaság folytatását jog és méltányosság szerint nem igényelhetik. Ebből az elvből kiindulva azt kell a jelen perben vizsgálat tárgyává tenni, hogy a felperesek által keresetükben felhozott és a másodbiróság által Ítéletének indokolásában felhozott körülmények egyrészt olyanok-e, amelyek azoknak a lényeges feltevéseknek létezését kizárnák, amelyek mellett a peres felek közötti társaság létrejött és hogy másrészt e körülmények által előidézett helyzet a peres felek melyikének eljárására vezethető vissza. A másodbiróság az ítéletnek indokolásában kiemelt körülményekből azt a következtetést vonja le, hogy a peres felek között a társas üzlet vitele körül merülvén fel nézeteltérések, minthogy az A) alatti szerződés szerint a budapesti üzlet vezetésével felperesek bízattak ugyan meg, de ugy, hogy az üzlet közös megegyezés alapján, tehát az összes tagok és igy alperes közös befolyása mellett is vezettessék, a peres feleknek egymással szembeni bizalmatlansága az egyetértő összműködés lehétőségét, amely pedig a társas viszony alapja, kizárja és igy hiányzik az a lényeges feltevés, amely mellett a felek közötti társaság létesült. Ámde a felek közötti társasüzlet vezetése körül felmerült ezek a nézeteltérések éppen a felperesek azon eljárására vezethetők vissza, amely szerint az alperest abbeli szerződési jogának gyakorlatából kizárták, hogy az üzlet az alperesnek befolyása mellett is vezettessék, a társas üzet vitelében előállott ez a helyzet tehát csakis az alperes érdekeire lehetne károsító hatással Hiteljogi Döntvénytár. I. 12