Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

XVI Tartalommutaló. dotta, hogy ezen esetben a vétel tárgya helyettesíthető faji áru volt, mert az aknáknak megjelölése csupán a szén minőségének meghatározásául szolgál és nem szünteti meg ezen árunak a kereskedelmi forgalom szempontjából fajbeli helyettesíthető jellegét, mert a gazdasági felfogás a szénnél főleg csak a minőség tekintetében tesz különbséget, emellett a származás jelentőséggel alig bírván. Annak meghatározásánál, vájjon egy bizonyos szerződéses viszonyban a szerződés tárgyát képező áru fajilag vagy egyedileg meghatározott dolognak tekinthető-e, irányadó végelemzésben a vevő szándéka. Vevő pedig arra helyezeit sulyt, hogy bizonyos caloria-tartalmu szenet kapjon és gyárának egész szükségletét fedezze. Ha eladó szállítási kötelezettségét bármi irányban korlátozni kívánta, tartozott volna ennek a szerződésben kifejezést adni... ... .... .... 1 L 38 -fi 76. Nincs jogszabály, amely azt állapítaná meg, hogy a magánpénzintézetek által kibocsátott értékpapírok, a bennök rejlő követelés átruházása esetén a behajthatóságért való szavatosság tekintetében egyéb magánkövetelésektől eltérő jogi megítélés alá volnának vonandók. Ezért a fizetés helyett átadott, felmondott pénztárjegyeken alapuló követelés fennállásáért a behajthatóságáért azok átadója szavatol ; és a pénztárjegyeknek átadásával történt teljesítés valóságos fizetésnek csak akkor tekinthető, ha a pénztárjegyeket a kibocsátó lejáratkor teljes ériékben beváltotta _ .... „ _ £ _ „ ........ „. _ 124 345. §. 17-2. Vevő jogosítva van az áru átvételét megtagadni, ha az eladó az árut kisérő számlába a megállapított, fizetési módozatoknál sulyosabbaka vesz fel _ .... „ _ „ ._. 298 347. §. 108. Nem tekinthető a rendelkezésre bocsátástól való elállásnak az, hogy a vevő a rendelkezésre bocsátott árut az eladó rendelkezése ellenére magánál tartotta, ha az eladó a rendelkezésre bocsátott árut a vevő költségére rendelte visszaküldeni. Erre a vevő nem köteles, hanem megfelel a köteles gondosságnak, amidőn az árut az eladó további intézkedéséig megőrizi _ „_ _ _.. .... . 179 155. Ha a vételi szerződés tárgyát valamely gép vagy más olyan készülék képezi, amely a dolog természete szerint azonnal nem, hanem csat használat közben, többszöri üzembe hozás által vizsgálható meg kellő alapossággal, a kifogásolás és a rendelkezésre bocsátás azért, mert az csak az áru hibás voltának biztos megállapításához szükséges időn ál történt használat után következett be, elkésettnek nem tekintendő... ... 267 349. §. 25. A per megindítására a kereskedelmi törvény 349. §-ában meghatározott elévülési idő kezdetét az árunak tényleges (physikai) átvételétől kell számítani, akkor is, ha az eladó a gép használata közben előállandó hiányokért hosszabb időre vállalt szavatosságot „ „ i7 352. §. 40 Az eladó a vevő által ki nem űzetett, neki (a vevőnek) át nem adott és sem tőzsdei, sem piaczi árral nem biró árut magánkézből eladván,