Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. 133 járulékai erejéig foganatosított kielégítési végrehajtási jogcselekményt támadja meg azon alapon, hogj alperes a végrehajtást a közadós fizetéseinek megszüntetése után, a fizetések megszüntetésérőí tudomással birva, sőt a közadóssal a hitelezők megkárosítására összejátszva, foganatosította, minélfogva kereseti kérelme oda irányul, hog) a végrehajtás alapjául szolgáló summás végzés az alperes által foganatosított kielégítési végrehajtás és a megtartott árverés a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassék ki s mivel az alperes javára foganatosított árverésnél a csődtömeg 18,880 K-val károsodon, alperes ezen összeg megfizetésére köteleztessék. Alperes a keresethez csatolt felhatalmazás érvénytelenségéi vitatva, a felperes kereseti jogosultságát, valamint azt tagadta, hogy a végrehajtás foganatosításakor közadós fizetéseit már beszüntette s neki arról tudomása volt volna s hogy a közadóssal a hitelezők megkárosítására összejátszott volna s a kereset elutasítását kérte, védekezett alperes azzal is. hogy az árverésből befolyt és neki kiutalt összeg visszafizetésére még az esetben sem lenne kötelezhető, ha a végrehajtási jogcselekmény hatálytalannak kimondatnék, mert neki a közadós még egy 1800 K-s váltó értékével tartozik, mely váltó alapján a közadós ellen szintén sommás végzés bocsáttatott ki s végrehajtás is vezettetett s igy neki a felperes ellen a felvett összegnél nagyobb, hasonnemü és lejárt követelése van, azt tehát azon esetre, ha a végrehajtási jogcselekmény hatálytalannak mondatnék ki, a felperes követelésébe beszámítja. Alperesnek a kereseti meghatalmazás érvénytelensége s ebből folyólag a kereseti jogosultság hiányára alapított kifogását a kir. törvényszék figyelembe nem vehette. Igaz ugyan, hogy a csatolt csődbirósági felhatalmazás a felszámolási határnap eltelte után álliHatott ki s hogy a felszámolási határnap ellelte után a csődbíróság a megtámadási perek vitelére érvényes felhatalmazást nem adhat s így a csatolt meghatalmazás érvényesnek nem tekinthető, mégis alperes eme kifogásával sikerrel nem élhet, mert az adott esetben a megtámadási kereset a csődtörvény 37. §-ában meghatározott elévülési időn belül adatott be, a csődhitelezők összessége pedig a felhatalmazás szerint a tömeggondnok előző tényét magáévá tevén, az az utólagos felhatalmazás, mint a tömeggondnok keresetindításának jóváhagyásál magában foglaló, az előbbi meghatalmazást teljesen pótolja és mert alperesnek nincs is joga ahhoz, hogy a tömeggondnok felperest, a tömeg belső ügykezeléséhez tartozó azon okból támadja meg, hogy a tömeggondnok eme fellépéséhez szükséges felhatalmazást a csődbiróságlól vagy a csődválasztmánytól,