Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

HiteJjogi Döntvénytár. III alapszabálj idézett tartalmái a közgyűlés elfogadta sa czéghivatal az alapszabályokai bejegyezte, nem szolgál akadályul annak, hogj a bíróság az alapszabály idézeti §-ál adott esetben a törvénybe ütközőnek mondja ki s e tekintetben az, bog) felperes az alakuló közgyűlésen rész vett-e vagj sem, közömbös; a kir. törvényszék az alperesnek a ! K visszatartásához való jogát megállapíthatónak nem találván, alperest a kereseti töke s járulékainak megfizetésére marasztalta. (1904, évi deezember hó 30. 58,943 904. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kereskedelmi törvény 168. §-ának azon rendel kezéséből, hogy a részvényesek a társaság czéljához egyébbel, mint a részvényesek névértékének az alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni nem tartoznak, nem következik az, hogy a részvényes által netán elvállalt olyan kötelezettség, amelvlyel a részvénytárasággal szemben részvényének névértékén felül egyéb vagyonjogi szolgáltatást teljesíteni tartozik, hatálytalan volna, csupán csak az hogy az ilyen teljesítés a részvénytársaság által csak azon esetben követelhető, ha azt a részvényes kifejezetten elvállalta. A kereskedelmi törvény 150. §-ának 3. pontja, 151. és 157. §-ainak 3. pontjában foglalt inténzkedésekből pedig az következik, hogy ilyen kifejezett elvállalás hiányában olyan alapszabályi intézkedés, mely a részvényeseket részvényeik névértékén felül bármi czimén (pl. szervezési költség czimén) még további befizetésre kötelezni, azokra a részvényesekre nézve, akik részvényeiket részvényaláirás utján az alapszabályoknak az alakuló közgyűlés által való megállapítása előtt szereztek, joghatálylyal nem bír. Minthogy pedig felperes 2 drb részvényét részvény-aláirás utján az alapszabályok megalkotása előtt szerezte, minthogy alperes nem is állítja, hogy az alapítási tervezetben benfoglaltatolt volna, hogy a részvényesek részvényeik névértékén felül részvenyenkint 2 K-t szervezési költség czimén fizetni tartoznak, s igy felperes ennek megfizetése iránt kötelezettséget részvényjegyzéssel sem vállalhatott; végül minthogy ily körülmények közt alperesnek nincs törvényes jogezime ahhoz, hogy felperesnek az ő birtokába került pénzéből 4 K-t szervezési költség czimén visszatarthasson: az elsőbiróság alperest a kereset értelmében helyesen marasztalta. (1905 ápr. 12-én 560/905.) A kir. Ouria: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Helyes a kir. tábla ítéletének indokaiban tett az a kijelentés, hogy a kereskedelmi törvény 165. §-ból nem következik az, hogy a részvényes által részvényének névértékén