Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár, sztrájkja folytán áll be ugyanaz a lehetetlenség, meri mindenik esetben oly körülménj gátolja a fuvarozás folytatását, amelyek közül a vasút az egyikei épp olj kevéssé képes elhárítani, mini » másikat. A háború, a lázadás, .'11111 a fuvarozás tekintetében éppúgy, mint egyéb ügyletek tekintetében vitán ki\ül erőhatalomnak és mentesítő oknak tekintetik, azért ilj jellegű, meri lehetetlenné ics/i. hogj a vasutvállalal alkalmas emberekéi találjon az elvállalt kötelezettségek teljesítésére, vagj módol találjon arra, hogj a háború vágj lázadással járó erőszakosságokai leküzdhesse. De hasonló körülmények forognak fenn a leküzdhetlen sztrájk esetében is, mert akkor is az alkalmas emberek hiánya és az erőszakoskodással szemben az ellenállás lehetetlensége fosztja meg a vasutat az ellvállalt kötelezettségek teljesítésének lehetőségétől. Sőt a gazdasági \ iszonyok szempontjából egy oly körülmény is forog fenn, melynek alapján a leküzdhetlen sztrájkot a vasuti forgalomban fokozottabb mértékben kell mentesítő oknak tartani, mint egyéb vállalatoknál. A vasuti forgalomnak nálunk elfogadott alapelve a szállítási kényszer, melyből folyólag a vasút az erőhatalom esetét (és a nemzetközi egyezmény 5. §-ában említett ide nem tartozó eseteket) kivéve a fuvarozási ügyletek kötését meg nem tagadhatja. Ha a sztrájk nem tekintetik erőhatalomnak, akkor a vasuti sztrájk esetében nemcsak a már megkötött ügyletek nem teljesítése miatt tartozik kártérítéssel, hanem kártérítéssel tartozik azoknak is, akik a sztrájk tartama alatt fuvarozás végett fel akarják adni áruikat a vasúton. Ez pedig annyit jelentene, hogy a vasútra hárulna az egész vidéknek vagy orsz;i_résznek kára, mely a sztrájk folytán az összes üzemeket éri, íizaz a kártérítés kötelezettsége a vasútra nézve nagyobb mérveket öltene, mint egyébb vállalatokra nézve, amelyekben a sztrájk felmerül. Eszerint a gazgasági viszonyok figyelembe vétele alapján a sztrájkot a vasuli forgalomban ugyanoly okokból, sőt bizonyos szempontból véve még több okból kell a vállalat mentességét maga után vonó erőhatalomnak tartani, mint az általános magánjogi vagy kereskedelmi forgalomban. Ha a nemzetközi egyezmény 29. §-ának idézett szabályát ugy kellene érteni, hogy a >asutnak az alkalmazottakért való felelőssége zárja ki azt, hogy a sztrájk, amely az általános magánjogi forgalomban mentességi oknak tekintetik, a vasuti forgalomban is annak tekintessék, akkor ebből az is következnék, hogy a lázadást sem lehet a vasuti forgalomban mentesítő okul szolgáló erőhatalomnak tekinteni akkor, ha a \asut alkalmazottjai a lázadásban résztvesznek, mert abban az esetben is fen forog az a körülmény, hogy a fuvarozás keresztülvitelének megakadálvozásában a vasút alkalmazottjai közreműködnek. Már pedig ez a