Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

102 Hiteljogi Döntvénytár. körülménynek volt-e következménye, ami alperes vétkes gondatlanságát vagy csalárdságát állapítja meg. Alperes előadta, hogy a sztrájkot, mely a veszteglést okozta, erőhatalomnak kell tartani, ami a vasút részéről a vétkes gondatlanság s csalárdság fenforgását kizárja. Az erőhatalomnak törvényileg közelebbről meg nem határozott fogalma alatt oly károkozó eseményt kell érteni, melynek káros következményeit vagy egyáltalán nem lehet elhárítani, vagy amelynek elhárítására nem elégséges a gondosság, erőfeszítés és költekezés ama legnagyobb mértéke sem, mely az eset körülményeihez a közfelfogás szerint helyes arányban áll. Valamely munkaadó alkalmazottainak sztrájkját nem minden esetben lehet ily értelemben erőhatalomnak tartani. De ha a sztrájk oly mértékű és jellegű, mely valamely területen, vagy munkaágban bizonyos időre, vagy egyáltalán, vagy az illető eset körülményeihez képest lehetetlenné teszi, hogy a munkaadó a munka végzésére alkalmazottakat szerezhessen, azaz, ha a sztrájk a munkaadó által leküzdhetetlen, akkor a sztrájk éppúgy gátolja a munkaadót elvállalt kötelessége teljesítésében, mint valamely külső természeti esemény vagy háború, vagy lázadás s igy ily esetekben a sztrájk a munkaadó mentesítése szempontjából erőhatalom jellegű esemény. Önként értetik, hogy nem mentesiti a munkaadót az oly sztrájk, amely az ő hibája folytán tört ki, mert ezen esetben a munkaadó felelőssége az ő hibájának a következménye. Annak1 a felfogásnak a helyessége, hogy a leküzdhetlen sztrájk a munkaadót erőhatalomként mentesiti, az idevonatkozó jogszabályok alapjául szolgáló gazdasági viszonyok természetéből is kitűnik. Aki valamely munka teljesítésére vállalkozik, ezt a legnagyobb gondosság mellett is csak azon feltevésben teszi, hogy a munka teljesítése végett elégséges lesz akkora erőfeszítés és költekezés, melyet a közfelfogás szerint, mint legnagyobbat, előre lehet látni. Eme feltevésben szabja meg a vállalkozó a teljesítés határidejét és ellenértékét. Kellő gondosság mellett ugyané feltevés alapján kell annak is állania, aki a vállalkozót a munka teljesítésével megbízza, mert kellő gondosság mellett ennek is tudnia kell, hogy a vállalkozó a legnagyobb gondosság mellett is az erőfeszítésnek és költekezésnek csak bizonyos fokát képes a munka teljesítése körül kifejteni. Kellő gondosság mellett tehát a munka megrendelőjének számolnia kell azon eshetőséggel is, hogy a munka teljesítése oly akadályokba ütközhetik, amelyeket az eset körülményei közt a vállalkozó nem fog elháríthatni. Amint a munka megrendelője kellő előrelátás mellett nem várhatja a vállalkozótól, hogy az va-