Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 5 hrszámot nyert kereseti ingatlanok, minő tagosítási térképi számnak felelnek meg, s a felperes által igényelt ingatlanok tényleg alperesek birtokában vannak-e? Alapos a felülvizsgálati kérelem abban a tekintetben is, hogy a kir. törvényszék nem állapított meg tényállást arra nézve sem, hogy a felperes által igényelt ingatlanok a felperes birtokához csatolhatok voltak-e ; s ahhoz tényleg csatoltattak-e, mert az úrbéri egyesség 6. pontja szerint felperes a kereseti ingatlanokra csak az esetben szerzett tulajdonjogot, ha azok a «haszontalanok* közé vétettek fel és azok a felperes birtokához csatolhatok voltak, s ahhoz tényleg csatoltattak is. Hiányos a másodbiróság Ítéletének indokolása a tekintetben, hogy nem foglalkozik a tagosítási térképen 720-a. (az indokolásban hibásan 420) és 606 a szám alatt felvett ingatlanok helyszini azonosításával, nem állapítja meg azt, hogy ez ingatlanokat tartja-e olyan jelentőségűnek felperesre nézve, hogy ezek tulajdona tette esetleg lehetővé azt, hogy a peres ingatlanok a felperes ingatlanaihoz voltak csatolhatok. Az egyesség helyes értelmezése szerint ugyanis, a haszontalanokként felvett ingatlanok a volt földesúr tulajdonába csak úgy juthattak, ha azok mint azzal érintkező szomszédos ingatlanok a volt földesúri ingatlanokhoz csatolhatok. A mennyiben azonban a kir. törvényszék azt állapítaná meg, hogy a kérdéses ingatlanok a felperes birtokához csatolhatok voltak, és csatoltattak is; akkor elbírálás tárgyává teendő alpereseknek az elbirtoklásra alapított kifogása. — E tekintetben alapos alperesek felülvizsgálati kérelme, mert a kir. törvényszék a kihallgatott tanuk közül csak Sz. K. és B. P. tanuk vallomását mérlegelte s ebből állapította meg, hogy az alpereseknek nem volt békés birtoka, s egyáltalán nem mérlegelte ama tanuk vallomását, a kiknek vallomása szerint alperesek az általuk most is birt ingatlanokat a tagosítás óta birják, így a fennirt tényállás megállapítása tekintetében a per összes adataira ki nem terjeszkedett. Helytelen alapból indult ki a kir. törvényszék akkor, midőn az elbirtoklási idő kezdetéül 1874. évi deczember hó 28 át, vagyis az úrbéri egyezségnek a vallás és közoktatásügyi miniszter által való jóváhagyásának idejét állapította meg, mert az elbirtoklás a birtoklási cselekmények tényleges megkezdésének napjánál kezdődik, tehát ez is tüzetesen megállapítandó.