Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Rendszeren tárgymutató. LVII a kifejtett ténykedése és a jogügylei létrejötte közüli megvan az okozati összefüggés és tevékenysége jogilag közvetítői közbenjárás. N. 521. 507. A közvetítőnek igazolnia kell azt is, hogíy a tevékenysége megbízáson alapult, K. 3Í>~. 328. Ha a közvetítő megbízását igazolj,), ellenkező megállapodás hiányában a díjazás vélelmezendő. K. 307. 328. Közbenjárási díj fizetése iránt Í zerződő felek a közbenjárónak tevékenységi köréi szerződésileg szabályozhatják. P. 58(5. 561. Nem fosztja Őt meg a szerződésileg kikötött díj teljes összegére szóló igényétől az sem, hogy harmadik személy is közreműködött a jogügylet létesítése érdekében. 521. 527. Az a tény egymagában véve, hogy az ügynök másik ügynökkel közölte az ő megbízását s utóbbi ennek foljtán szerzett vevőt, közvetítésnek nem tekinthető. T. 700. 664. Ügylet közvetítéseért az ily ügyletekkel nem iparszerűleg foglalkozó közvetítőnek díjazás csak abban az esetben jár, ha ez kiköltetelt. B. 100. 97. Kikötött közbenjárási díját nem hivatásos ügynök is követelhet, P. 586. 561'. Egyeztető ügyletek közvetítésével megbízott kereskedősegéd díjazásának kérdése. B. 22. 30. Közvetítési díj mennyisége. Gy. 335. 266. Közvetítési díj összege megállapodás hiányában a közvetítés helyén fennálló szokás szerint állapítandó meg. B. 108. 101. Külön megállapodás hiányában a közvetítési díj összegének megállapításánál a közvetített ügylet helyén levő kereskedelmi szokás az irányadó. Gy. 335. 267. Adásvételi ügylet közvetítése esetében megállapodás hiányában a közvetítői díjat az eladó és vevő közösen viselik abban az esetben, ha a közvetítő a közvetítésre mindkét fél részérő! kapott mesbizást. B. 108. 102, Közvetítési díj az ügylettől elállás esetében. B. 21. 29. 1) Az ellátási, tartási jogviszony. Életjáradék. A családjogi tartási kötelezettséget I. a Családjogban. m) A letéti szerződés. Letéti szerződés. B. 115. 105. A vendégfogadós felelős azért a kárért, a melyet a megszálló vendég a fogadóba hozott és neki vagy emberének átadott dolgok elveszés, megsemmisülése vagy megsérülése által szenved, hacsak a vendéglős nem bizonyítja, hogy a kár oly körülményekből ered, a