Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

L Rendszeres tárgymutató. ban részesítettek élelmezésének fedezéséhez szükséges mennyisé:'.*'t visszatartani jogosult abban az esetben is, ha a megmaradt mennyiség a szolgáltatni kötelezett mennyiségnél kevesebb. Gy. 366. 290. Saját termelésű tej szállítása iránti szerződéstől egyoldalúan elállhat az eladó akkor, ha a vevő a tejet több nap nem veszi át. Az elállásról való értesítés elmulasztásának jelentősége. Gy. 370. 293. Ennek a meghatározásnak: «a gyógyszertárát a teljes berendezésével)) más tartalom nem tulajdonítható, mint az, hogy azzal a berendezéssel, a melylyel a gyógyszertár, az eladás idejében tényleg bír s nem tulajdonítható az a tartalom, a melylyel annak a rendelet értelmében bírni kellene. N. 548. 530. Az illetékes közhatóság által a közérdekben megkívánt szerek, eszközök és műszerek nem oly lényeges alkotó elemei a gyógyszertári berendezésnek, a melyek nélkül ez a czéljának és rendeltetéfének egyáltalán meg nem felelne. N. 548. 530. Osztálysorsjegy vétele. B. 24. 33. Elsülyedt uszályhajó rakományának megvétele. B. 274. 203. Elvetett mag csiraképtelensége folytán előállott kárért felelősség. Sz. 679. 641. Állat eladójának szavatossága. P. 578. 556. Az eladó szavatol a vevőnek a dolog olyan hibájáért, a mely értékét, vagy rendeltetésének megfelelő használhatóságát elenyészteti, vagy számbavehetően csökkenti, ha a vevő azt a szerződés megkötésekor észre nem vette, vagy vele a hiba közölve nem lett. P. 575. 55"). Levegdyelésig fajult karórágás szavatossági hiba, mely a ló használhatóságát számbavehetően csökkenti, melyért tehát az eladó felelős. P. 575. 555. Farnak szitálása és a ló nehéz járása, mint szavatossági hiba. B. 220. 164. Az eladó csak olyan hibáért nem szavatol, mely a vételkor a vevő által felismerhető volt, vagy vele annak létezése közöltetett. P. 572. 553. Eladónak csak általánosságban tett az a kijelentése, hogy felelősséget nem vállal, még az esetben sem szüntette meg szavatosságát, ha az állat rejtett hibájáról maga sem tudott, P. 572. 553. A szavatosság folyományaként a vevő rendszerint csak a szerző- * dés felbontását vagy a vételár aránylagos leszállítását követelheti, kártérítést pedig csak akkor igényelhet, ha az eladó már a vételkor tudta, hoay az eladott állat beteg és ezt rosszhiszeműen elhallgatta. Gy 353. 280. Az eladó az őt terhelő szavatosság esetében annak a pernek költségeiért, a melyek az állat tovább eladása esetében az újabb eladó ellen indított perben felmerültek, felelőssécael nem tartozik Gy 353. 280. Vételár visszafizetése ellenében a vevő a vétel tárgyát ugyanolyan állapotban köteles az alperesnek visszaadni, mint az a vételügylet megkötése idejében volt. Sz. 659. 628.