Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Rendszeres tárgymutató. XLV Harmadik javára kötött szerződés. Ko. 445. 394. Harmadik javára kikötött szolgáltatás. Ko. 425. 355. Szerződés értelmezésének szabályai. Gy. 373. 297. Utazási költség viselésére irányuló kötelezettségvállalás az uta­záshoz szükséges ruhaneműnek bevásárlására nem jogosít. Sz. 668. 634. Szerződés több példányának aláírása. Ko. 451. 410. A szerződési szabadságból folyik, hogy a felek oly megállapo­dásra léphetnek joghatályosan, mely szerint valamely követelés vitás összegének meghatározásával harmadik személyt is megbízhatnak. B. 153." 126. i) A kötelem biztosítása. Kötbér. Óvadék. A hitelező a követelés biztosítását utólag akkor követelheti, ha a követelés keletkezése után az adós személyes magatartása a hitele­zőkre nézve kedvezőtlenül megváltozott, vagy a hitelezőnek vagyoni viszonyai megrosszabbodtak és ezek folytán a követelés veszélyeztetve van. Gy. 359. 285. Kötbér vivómesteri szerződésnek megszegése miatt. B. 66. 30. Kötbér mérséklése. 66. 80. Kötbér alól mentesítés. Gy. 329. 254. A munkások tömeges összebeszélésének eredményeként jelent­kező bérharcz kellő gondosság mellett is elháríthatatlan olyan külső esemény, a mely mint a teljesítésre kötelezett szerződő fél akaratán kívül eső, az erőhatalom jellegével biró akadály a teljesítésre kötele­zettet az ennek folytán bekövetkező késedelemből előállolt anyagi fele­lősség, ekként tehát a késedelem esetére szerződésileg kikötött kötbér fizetésének kötelezettsége alól is mentesíti. D. 301. 230. Az óvadék a szerződő fél által okozható kár megtérítésének és­a szerződő felek közötti elszámolásból jelentkező különbözetnek bizto­sítására szolgál. B. 12. 17. x) A kötelem átruházása. Engedmény. Utalvány. Adósság átvállalása. Az engedményezett adós az engedményezőnek mindaddig jog­hatálylyal teljesíthet fizetést, míg az engedményezésről kellőkép nem értesíttetik. B. 261. 195. Kellőkép történtnek az értesítés akkor tekintendő, ha az enged­ményezőtől ered, vagy ha az engedményes az engedményt annak iga­zolása mellett hozza az adós tudomására. B. 261. 195. Az adósra nézve nem WL engedményestől, hanem az engedmé­nyezőtől eredő értesítés bir azzal a jogi hatálylyal, hogy tartozását érvényesen az engedményesnek fizetheti. Sz. 646. 617. Az engedményezés folytán az engedményes az engedményezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom