Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Rendsseres tárgymutató. XLIII cs;ik a költségvetés keretén belül, hanem abban az esetben is felelős, ba a teljesített munka az ő előnyére szolgált, vagy azzal vagyonilag gyarapodott. T. 729. 682. A tanító, illetve iskolagondnok által hivatalos hatáskörében és a költségvetés korlátain belül adott megbízatásért és ezen megbízás alapján teljesített munkáért az iskolafenntartó kir. kincstár felelős. T. 729. 682. Az alsóbírósági ítéletek alapján a pervesztes fél által kifizetett perköltségét az ellenfél mint tartozatlan fizetést visszafizetni köteles abban az esetben, ha a harmadbíróság a perköltséget a felek között kölcsönösen megszüntette. M. 472. 437. A midőn a végrehajtást szenvedő a végrehajlalót a végrehajtás megelőzése szempontjából önként kielégítette, visszvégrehajtásnak csat; úgy van helye, ha a fizetés a bíróság közbenjöttével, vagy a végrehajtás alkalmával a kiküldölt előtt történt, vagy közokirattal igazoltatik. Ezekuek az előfeltételeknek hiányában a végrehajtási kényszer hatása alatt tartozatlanul fizetett összeg csak peruion követelhető vissza. X 525. 511. Josalap nélküli gazdagodás. D. 319. 240.; Ko. 464. i26. Tartozatlan fizetés. B. 210. 159; T. 692. 655. 8) A hitelező' kárára történt vagyonátruházás. Vaiívonátvevő felelőssége az átruházó hitelezői irányában. Pn„ 607. 576. A ki másnak vagyonát jelentéktelen vagyontárgy visszahagyásával átveszi, az átruházónak a szerződéskötéskor fennállott tartozásaiért a hitelezőnek az adóssal egyetemlegesen felelős. Po. 607. 577. A hitelező megtámadási joga nemcsak az adósa által közvetlenül megajándékozottakra, hanem a megajándékozottak további visszteher nélküli jogutódaira is kiterjed. T. 706. 667. Felelősségét az átvevő az átruházott vagyonra és annak átengedésével korlátozhatja s a felelősség ellenében érvényesítheti a jóhiszemű örököst megillető azt a kifogást is, hogy az átvett vagyont más ismert hitelezők követeléseinek kielégítése felhasználta. Po. 607. 577. A bírói gyakorlat a fedezeti alap elvonására és eként a hitelezők kijátszására irányuló rosszhiszemű szándékot a vagyonátruházásban részt vett mind a két féltől megkívánja. K. 380. 305. A vagyonátruházással megkárosított hitelező az átruházó szerződés érvénytelenítését nem kérheti. D. 318. 240. Vagyonátruházás megtámadása igényperben. K. 380. 304. Hitelezők kijátszására irányuló szándék csak ott van, a hol az ügylet által a hitelezők elől valóságos kielégítési alap vonatik el. Ko. 461. 424. Kielégítési alap elvonása. N. 542. 525. Közeli rokonok közti vagyonátruházások esetében a jogvélelem visszteher nélküli átruházás mellett van. K. 399. 329.