Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Rendszeres tárgymutató. XXXI A mesgyeigazítási pernek csak az esetleg veszendőbe ment, vagy egy évnél nem régibb idő óla megháborított tényleges mesgye megállapítása, illetve helyreállítása lehet a tárgya. P. 583.:;. 559. Ez a per nem terjeszkedhetik arra, hogy a jogi mesgyének hol kell lennie. P. 583. 559. 3. A dologi jogok. Törlési kereset. A jelzálog törlése iránti kérelemben, mint többen bentfoglaltatik a résztörlés iránti kérelem. Ko. 437. 378. Törlési kereset kérelme. Ko. 437. 378. a) A tulajdon. Átadás hiányában dologi jogszerzés meg nem történik. B. 247. 184. Jóhiszemű szerzés esetében a vevő az oly ingó dolgot, melyet attól a személytől szerzett meg, a kire a dolgot a tulajdonos bizta, az előbbi tulajdonosnak visszaadni nem köteles. B. 247. 181. Szőlőtermés tulajdonjogának megszerzése. I). 287. 219. Ha az adásvétel tárgya még átadva nincs, és a vevő csak kötelmi ügylet alapján jogosult, a birlalóval megkötött adásvételi ügylet alapján a dolog kiadását a tulajdonostól már nem követelheti. B. 247. 181. A tulajdonjog átruházásával rendszerint átszáll a tulajdon védelmezésére való jog is, és pedig még akkor is, ha a tulajdon megtámadása a tulajdonjog átruházása előtt történt, de ennek a támadásnak következményei a tulajdonjog átruházása után is fennállanak. B. 198. 152. A ki nem a tulajdonostól veszi birtokba az ingatlant s oly elődöt, a kitől a birtokot jogszerűen megszerezhette, nem jelöl meg s ez iránt magát kellően nem igazolja, a tulajdonosnak a birtokot átengedni s az okozott kárt megtéríteni köteles. Ko. 446. 397. A tulajdonával a törvényes korlátokon belül mindenki szabadon rendelkezhetik. B 142, 121. tulajdonjog kizárólagosságán alapuló (actio negatoria) keresetet csak a tulajdonos van jogosítva indítani. B 117. 106. Temetőnek tulajdonjoga. M. 478. 147. Áradvány (iszapolás; parti növedék). D 286. 217. Iszapolásra vonatkozó tulajdonjog. D. 320. 241. • Jogi értelemben vett áradványnak (iszapolásnak) csak az olyan föld tekinthető, melyet a víz észrevétlenül visz valamely parti birtokhoz. D.. 286. 218. Mederváltoztatás. D). 286. 217.